Témaindító hozzászólás
|
2010.02.12. 10:22 - |
|
Itt kezded a játékot, de nem csak az újonant kezdők használhatják.
:)
Az ember azt hinné hogy erre nem jár senki... két óránként jár a vonat
|
|
[66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
* A Vonat végre mágállt. Mikor leszálltam elindultam a megfelelő irányba vagyis remélhetőleg arra. A vasút állomás kihallt volt, ahogy keresztül mentem rajta. Hátamon a táskám cipeltem , kezemben pedig a gitárom tartottam a tokjában. Vártam már ezt a napot. * ~Végre megint a lovakkal tölthetem a szabadidőm és talán a tenger is közel van.~ * Miközben a Roberts ház felé sétáltam Rose -ra gondoltam.* ~ Talán 3 éve láttam utoljára , azon a napon amikor meghalt az édesanyja. Reggel még mosolygott , de pár órával később már az istállóban zokogott. Én találtam rá. Ekkor láttam utoljára. A bátyja Joe jó barátom volt , ezért gyakran átjártam hozzá mikor még kicsi voltam , segíteni felkészíteni az utolsó saját tenyésztésű lovaikat a közelgő legnagyobb versenyre. De amikor Misis Talamo meghalt , minden egyszerre villámcsapásként érte a családot. Amy meghalt és vele együtt a legjobb versenylovuk is, mindez egy szerencsétlen rajt miatt, aztán Tim Joe apja már nem akart több tragédiát és eladta a versenylovakat. Csak néhányat tartott meg. Közöttünk Rose kérdésére Cesart. Emlékszem a lány hogy megértette azt a lovat pedig egy igazi bestia volt. Talán találkozok még Rose-sal.~ * belemerültem a gondolataimba és majdnem elsétáltam a ROberts ház előtt...*
Folyt. köv.:. Roberts ház |
*~Nos, itt lennék~ sóhajtottam fel leszállván a vonatról. Új hely, és remélhetőleg új ismeretségeg. Lovam remélem jó helyen van.Nyújtózkodtam egyet , majd elővettem kézipoggyászomból a térképemet ahol meg volt jelölve hova kell tovább mennem. Elgondolkodtam miközben utoljára visszapillantottam távozó vonatomra...~Milyen kísérteties. Itt most én leszek az új csaj.Hogy ez a város milyen...kísérteties. Nem szoktam meg. New Yorkban, ahonnan jöttem mindíg nagy volt a nyüzsgés...~Vettem egy mély lélegzetet és elindultam a kijelölt címre...
//Folyt.Köv.->Roberts ház.// |
*A vonat két órás zötykölődés után végre megállt.* ~Hál Istennek ! Éppen ideje volt. Azt hittem már sosem érek ide.~ * Leszálltam a vonatról. Én voltam az egyedüli utas aki ezen a megállón szállt le. Körbenéztem a pályaudvaron hátha látom egy embert kaitől talán útbaigazítást kérhetek, de hiába sehol egy lélek.*~ Milyen kísérteties... sehol senki.~ * Nem nagyon foglalkoztatott miért nincs kint egy ember sem az állomáson. Bedugtama fülembe az mp3-as lejátszóm és max hangerővel halgatva elindultam abba az irányba ammerre a legtöbb házat láttam. Még utoljára megnzéem a cetlimen miylen utcát és miylen házszámot kell keresnem. Fél óra kódorgás után meg is találtama helyes címet.*
Folytatása következik: Roberts ház

|
*A vonat hangos sípszóval közölte velem, hogy ideje lenne fölkelnem és leszállni a vonatról. Amilyen gyorsan csak tudtam leugrottam a böröndömet magam után vonszolva. Arra gondoltam, hogy Dakota biztos a jó meleg istállóban élvezi ezt a napot. Nem láttam senkit akitöl útba igazítást kérhettem volna, így fogtam a lapot amire rá volt írva, hogy hová kell mennem és egy térképet majd elindultam remélhetöleg a helyes irányba.*
Folyt köv: Roberts ház

|
|
Itt kezded a játékot, de nem csak az újonant kezdők használhatják.
:)
Az ember azt hinné hogy erre nem jár senki... két óránként jár a vonat
|
|
[66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|