|
Témaindító hozzászólás
|
2009.10.24. 18:38 - |
|
|
Az 2 m magas köves perem választja el a füves partot tengertől.
|
|
[59-40] [39-20] [19-1]
- Egyet értek!-*mondtam Taminónak majd utánna mentem.*
Folyt.Köv.: Legelők |
-Igazad van,hiszen nem vagyunk vadlovak.Ideje hazamenni.-*Mondtam,majd megfordultam,és elindultam a legelő felé,ahonnan jöttünk.*
//Folyt.köv.Legelő(Ha Cleopatra-nak is jó...)//
|
*Taminót nem zavarta a jelenlétem,de ekkor elkezdett esni az a fránya eső.Igazad van...Szerintem visszakéne menni.Örökké nem leszek vadló...Ugye megértesz?Jessicát nem hagyhatom most magára...Úgy érzem, valami baj van...-*ekkor óriásit villámlott az előttünk lévő tajtékzó hullámok felett.Én nagyon megilyedtem, össze is rezzentem, de úgy éreztem, Tamino mellett nem lehet semmi féle bajom.* |
-Ne kérj bocsánatot.Semmi okod rá.-*Mondtam,és ezúttal is csodálatos érzés kerített hatalmába.Most azonban nem a táj miatt.Ekkor azonban esni kezdett az eső.*-Hamarosan búvóhelyre lesz szükségünk,mert megázunk.-*Mondtam,és elgondolkodtam,melyik az a hely,ami búvóhelyet nyújthatna.*
|
Kittna karaktere:
*Tamino ide vezetett el.Gyönyörű táj volt.*-Ó, Tamino...-*mondtam*-Bocsánat..-*fűztem hozzá szégyenlősen, mert mire ezt kimondtam, már hozzá is bújtam a ménhez.*-Szólj, ha zavarlak...-*mondtam kissé félénken.A ménnek finom, sima szőre volt.Kellemes érzés volt hozzá érni.Remélem, hogy nem zavarom.A táj egyszerűen kihozta belőlem a romantikát....* |
*Az északi tengerpart csodálatosan nézett ki az esti szürkületben.*-Megérkeztünk.-*Mondtam Cleopatra-nak.Egy ideig csak bámultam a csodás látványt,majd megtörve a csendet,megszólaltam.*-Mi a véleményed a testvéremről?-*Kérdeztem végül,és a kancára néztem.*
|
*Rebeccával erre jöttünk.Gyönyörű volt a déli napsütés, amint átcsillant a sós vizen.Warrior vidáman nyerített egyet.Leszáltam róla.Rebecca kicsit meglepődött a gyors leszálláson.Warrior ekkor vidáman ugrott egyet és elkezdett legelni.Rebecca elvitt egy másik, elméletileg ilyesztő helyre.És, hogy tényleg ilyesztő?Majd megtudom, ha megtaláltam!*
*Idevezettem Sesilt és Warriort, bár gőzöm sincs, hogy jutottam ide.Sesil hírtelen lepattant a nyeregből.Warrior ugrott egyet aztán legelni kezdett.Én még mindig a nyeregben ültem.*-Figyelj, van egy hely, ahová elakartam menni, de egyedül nem mertem.Eljössz velem?-*kérdeztem Sesilt, aki beleegyezett.*
/Folyt.Köv.:Félelmetes erdő/ |
 *csodáltam arcát, és egész lényét.Van egy kis beszélőkéje a fiatalembernek.Viszont én egyre jobban fáztam, úgyhogy felálltam kinyújtottam elgémberült testrészeim és Bastetet hívtam....
-Ba...*és már ügetett is felém totyorászva. Én egyik lábamról a másikra hejeztem testsúlyom, és a kezem összefontam mellkasomon. Mikor odaért hozzám Basti végigsimítottam homlokán,és felkantároztam.-Hazamegyünk?*kérdeztem.-Én nagyon fázom. *mondtam és felöltem Bastetre, és még egyszer ma megnéztem a tájat.
/Folyt.köv.istálló./ |
 -Ezért mentem kollégiumba. Untam hogy folyton aggodnak miattam hogy "ne menjek egyedül a szigetre"... Megértettem őket de egy kis szabadságra vágytam. Kikönyörögtem hogy hadd lakjak európában a rokonainknál, Spanyoloszágban. De meguntam és most hazajöttem. Azthiszem tévedtem abban hogy ez egy unalmas hely. Persze Rémálom is nagyon hiányzott. Még mielőtt elköltöztem sétágattam a szigeten és akkor láttam először. Sok munka volt hogy megszokjuk egymást de ugy érzem hogy mi kiválaszottuk egymást...-*mosolyogtam Mandyre és a szemébe néztem. Egy pillanatra állta a tekintetem de aztán elkapta a szemét, én meg felnéztem. Egy nagy fekete orr jelent meg fölöttem, és nyálas füpépet csöpögtetett az arcomra. Megtöröltem az arcom és Rémálom kantárjába kapaszkodva ülő helyzetbe húztam magam.*-Kár hog nem süt a nap... Már várom a tavaszt... Látnod kéne a tavaszi tájat errefelé. Egész tavasszal és nyáron vadrózsák nyilnak mindenütt amerre a szem ellát. Nem véletlenül Wild Rose Island...-*mosolyogtam a lányra.*
|
-Hmm. Az én kis Bastetem. Igen én lovagoltam be...*meséltem, és fejem alá tettem mindkét kezem* Amióta megszületett az enyém.Az anyukája Carmen anyué volt, de meghalt az ellésben. Őt én nem ismertem annyira jól. Imádom azt a kis méregzsákot.*mondtam mosolyogva, és nagy megkönnyebbüléssel.*részben miatta költöztünk el, mert nagyon rosszul viselte a lovardát, és nekem ő a mindenem...a legtöbb jó, és rossz élményem is vele volt*kuncogtam fel* emlékszem amikor először felültem rá. Na hát az nem volt semmi*meséltem, és oldalamra fordultam, s Matt felé néztem.* Sok mindent éltünk át együtt, ő már az én részem, a világ összes kincséért sem adnám oda senkinek.*lelkendeztem Bastetről...és elkezdtem kissé fázni, mert nem öltöztem túl vastagon...kirázott a hideg.*-Mindíg ilyen helyen akartál élni?Sosem vágytál arra hogy elköltözz? *néztem fel rá. |
*Amikor a "veled" szót kimondta felhúztam a szemöldököm de inkább nem is törődtem a dologgal csak hátradöltem.*-Nincsenek testvéreim. De sosem unatkoztam, ittvoltak a lovak. Na meg persze akkor még nem értettem miért nem akartak régen egyedülhagyni a szigeten a szüleim. Asszem kezdem kapizsgálni.-*mondtam és ujra Mandyre vigyorogtam.*-Mesélj kicsit Bastetről! Te lovagoltad be?-*kérdeztem, és ujra a tengert néztem. A látvánnyal nem lehetett betelni.*
|
*Elmosolyodtam mikor azt mondta vidéki. Ez olyan fura szó még nekem, egy nagyvárosi lánynak.-Igen, már most tetszik!*mondtam határozottan, és persze mosolyogtam, mint mindíg.Bastetékre pillantottam. Tényleg helyesek voltalk így együtt.becsuktam szemem egy hosszú pillanatig, majd kinyitottam és Mattre néztem.-Egész nap el tudnék itt üldögélni Veled.*mondtam.és amint kimondtam meg is bántam. ~Mit csinálok én hülye?~komolyan mondom nem ismerek magamra. Ez a fiú, vagy a vidéki levegő, vagy nem tudom mi teljesen megbabonázott.Újból becsuktam szemem és felhúztam térdem, majd hátradőltem a dús fűben.-Vannak testvéreid?*kérdeztem elterelve a szót... |
-Hát igen az előnye is megvan a vidéki életnek...-*mondtam mosolyogva, lecsúsztam Rémálomról Lecsatoltam a zablát a kantárjáról és hagytam hadd menjen ahová akar. Horkantott egyet legelézett majd tétovázva Bastethez ment és barátságosan megbökte. Elmosolyodtam és leültem Mandy mellé a fűbe.*-Azthiszem jól ellesznek.-*vigyorogtam a lányra majd a tengerre néztem. kicsit fújt a szél és magával hozta a csípős tengeri levegőt. Nyugalom olt és csend, csak a tenger hullámzása hallatszott.*-Nyugodt itt... Nem olyan mint New York... De biztos tetszeni fog ez a hely... A zavaró furcsa történések ellenére..-*mondtam neki halkan féloldalas mosollyal.* |
*Csodálatos kép tárult elém, amely teljesen megbabonázott. -Hú , milyen szép! Ilyet New Yoorkban sosem láttam, csak képeken.*mondtam kissé tétován, és elámulva. Leszálltam Bastetról, és levettem a szárat a nyakából.A horizontot kémleltem. Az ég narancssárgás színekben pompázott, nem bírtam betellni a látvánnyal. Levettem lovamról a kantárat, és nyergére akasztottam, aranyos volt, egy tapottat sem mozdult mellőlem, erre volt megtanítva.Csak legelészett barátságosan. Én lehuppantam a földre, és egy szellő fújta meg hajam. Vártam, hátha esetleg Matt leül hozzám, és beszélgetünk egy kicsit. Nagyon megkedveltem ezt a fiút. Fél szemem Bastin fél szemem a kilátáson, és a lelkem Mattre figyelt. Hátrafordultam, és néztem ahogy ül peckes lován, és tündöklenek együtt, mint a gyémánt.Visszafordultam, és beszívtam a friss tengerparti levegőt... |
-Teljes mértékben igazad van. -*érkezett a válasz villámgyorsan, majd úgy döntöttem, hogy elmegyek a déli tengerparthoz megnézni a napkeltét, ott sokkal szebb, mint én. *
//Folyt köv. Vadon - Déli tengerpart//
|
-Hát jó.Ha ezt szeretnéd,elmegyek.És inkább örülök neki,hogy nem félsz tőlem.Ha bárki keres,a Rose Mountainra mentem.Bár azt már tudom,te nem fogsz keresni.-*Mondtam,és elmentem a kanca mellett.*
//Folyt.köv.Rose Mountain//
|
-Legyenek jó lóbarátaid, de én nem leszek az. -*mondtam, mostmár inkább idges lettem, de hangomról a félelem az, ami leginkább nem sugárzott. *
-Nem félek tőled, nem érdekel a jelenléted. Felőlem legyél a lovak testőre, védője, szentje és akármilye, de nekem nincs szükségem rád. -*mondtam, majd arrébléptem. *
|
-Ha zavarok,akkor elmegyek.Vannak jó lóbarátaim,akik bármikor szívesen látnak.De nem fogok felidegesedni és megtámadni,ha akarnám sem.És ha nem hiszed,te bajod.-*Mondtam,és megfordultam.Egyenesen a kanca szemébe néztem.*-Most ha azt akarod,elmegyek,és magadra hagylak.
|
-Nem hoz örömet nekem ez az egész badarság, de nem tudom elhinni. Mi lenne, ha ezt csak megjátszaná? -*mondtam. Hangom a nyugodságtól áradozott, nem mentem neki a farkasnak, csakmert lusta voltam, és épp nem volt olyanom. *
-Bárki is maga, ez számomra a valóságos lehetetlen. -*mondtam. *
|
[59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*csodáltam arcát, és egész lényét.Van egy kis beszélőkéje a fiatalembernek.Viszont én egyre jobban fáztam, úgyhogy felálltam kinyújtottam elgémberült testrészeim és Bastetet hívtam....
-Ezért mentem kollégiumba. Untam hogy folyton aggodnak miattam hogy "ne menjek egyedül a szigetre"... Megértettem őket de egy kis szabadságra vágytam. Kikönyörögtem hogy hadd lakjak európában a rokonainknál, Spanyoloszágban. De meguntam és most hazajöttem. Azthiszem tévedtem abban hogy ez egy unalmas hely. Persze Rémálom is nagyon hiányzott. Még mielőtt elköltöztem sétágattam a szigeten és akkor láttam először. Sok munka volt hogy megszokjuk egymást de ugy érzem hogy mi kiválaszottuk egymást...-*mosolyogtam Mandyre és a szemébe néztem. Egy pillanatra állta a tekintetem de aztán elkapta a szemét, én meg felnéztem. Egy nagy fekete orr jelent meg fölöttem, és nyálas füpépet csöpögtetett az arcomra. Megtöröltem az arcom és Rémálom kantárjába kapaszkodva ülő helyzetbe húztam magam.*-Kár hog nem süt a nap... Már várom a tavaszt... Látnod kéne a tavaszi tájat errefelé. Egész tavasszal és nyáron vadrózsák nyilnak mindenütt amerre a szem ellát. Nem véletlenül Wild Rose Island...-*mosolyogtam a lányra.*