|
Témaindító hozzászólás
|
2010.02.12. 10:25 - |
|
|
Itt lakik a Roberts házaspár, itt lehet bejelentkezni.
|
|
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
-Szia Ashley! Az egyik ló rosszul van el kell mennünk segiteni.-*mondtam gyorsan leakasztottam Ashleynek egy kulcsot és az autóhoz rohantam és intettem neki hogy jöjjön.*-Gyertek a kikötőhöz átmegyünk komppal!-*kiáltottam a lányoknak megvártam amig Ashley gyorsan berakja a hátsó ülésre a csomagjait és beül, majd rátapostam a gázra. Reméltem hogy nem lesz nagy baj.*
//Folyt köv. Istálló.//
 |
*Esett az eső, de szerencsére volt egy esernyőm.Az esőben két ló és két lány körvonalát láttam kirajzolódni.Mr.Roberts az ajtóban állt.Én gyosan odaszaladtam*-Jónapot, Ashley vagyok, nem rég jöttem meg.Mi történt?-*kérdeztem meglepetten* |
* Mr.Roberts nyitott ajtót.*- Kérem segítsen!Warrior összeesett az istállóban!Épphogy csak bevittem, elvettem a kezem az oldaláról, hátrébb léptem, aztán nyerített egy nagyot és ekkor esett össze!Breezevel, egy szabad lóval jöttem el, Rebecca megelkísért, átmentünk a főutcán, de nemláttunk egyetlen egy állatorvosi rendelőt sem!Mit tegyünk?-*épphogy elmondtam, egy nagyot villámlot, a lovakat nagyon megilyedtek, de mint abban a félelmetes erdőben is történt, Becy megnyugtatta őket.Blacky félt a legjobban.
*Mr.Robertset erdekelte a sztori.Sesil gyorsan elmondta, hogy mitörtént.Ekkor nagyot villámlot, Blacky és Breeze megilyedtek, de sikerült megnyugtatni őket.*-HA AKARJA LOVAGOLHAT BLACKYN, ÉN FELÜLÖK SESIL MÖGÉ! -*kiáltottam Mr.Robertsnek.* |
*Kinyitottam az ajtót, és láttam Sesilt, csurom vizesen a verandán, és Rebbeccát két lóval a nagy teerasz takarásában állni.*-Hát ti mit csináltok itt?-*kérdeztem kiváncsian. Ez a sztori tényleg érdekelt.*
/comment amugy még nem esik...
/ |
*Gyorsan idevágtáztunk, majd megálltunk a ház előtt a szakadó esőben.A lovakat gyorsan fedett helyre vittük, majd bekopogtattam az ajtón.Vajon mi lesz ebből?*
*Idejöttünk, majd fedél alá vittük a lovakat.Sesil előre rohant, majd bekopogott az ajtón.*
*Nagyon gyorsan vágtattunk, én már nagyon fáradt voltam.Bevitek a ház eresze alá Breezevel. |
*Mr.Robert nyitott ajtót.Kedvesen elmagyarázta, hogyan jutok el az istállóhoz és a szoakulcsom is megvolt.*-Köszönöm az útbaigazítást és az infókat a lovamról!Viszlát, további szép napot!-*köszöntem el udvariasan.Elsétáltam az istállóig.* |
*Kinyitottam az ajtót és az ujjonant érkezett lányra mosolyogtam. Tudtam anevét, mindenkinek meg tudtam jegyezni a nevét, ráadásul nemrég küldtem smst hogy a ló megérkezett.* -Szia... Sesilnek hivnak igaz? A nevem Ted Roberts.-*mutatkoztam be és leakasztottam a szomálya kulcsát az akasztóról. A kulcsok egyre fogyatkoztak, már nem volt sok üres szoba.*-Parancsolj. Amugy A lovad remekül van, kicsit akadékoskodott amikor bevezették a helyére de ennyi belefér, hiszen uj helyre érkezett.-*mondtam egy halváy mosollyal majd elmagyaráztam hogy jut el a szigetre.* |
*Út közben visszagondoltam az útra és a kedves kalóz bácsira.Nagyon izgatott voltam, sejtelmem sem volt hogy nézhet ki Mr. és Mrs.Roberts.Megérkeztem a ház elé.*~Na jó, itt vagyunk.~*gondoltam magamban.Szóval letettem a lépcső elé a csomagjaim és felmnetem a lépcsőn.Bekopogtam és gondolkodtam azon, vajon ki nyit ajtót?Warrior hogy van?És ha nincsenek itthon, akkor velem mi lesz?* |
 *Egy kedves úriember nyitott ajtót, egy kissé ziált külsővel. Dehát mindenbizonnyal hosszú nap elé nézet...- Semmi probléma.*Mondtammég mindíg teljesen nyugodt hangon, s figyeltem, hogyan magyarázza merre menjek, és próbáltm fel is fogni kissebb nagyobb sikerrel. Az esejét megjegyeztem, a többit pedig majd csak megtalálom valahogy. A szobakulcsot libegtette a szemem előtt mikor rádöbbentem: el kéne vennem. Elvettem a kulcsokat, és összeszedelőzködtem.-Köszönöm...*elgondolkoztam, hogy hogyan is hívják.* Mr. Roberts.*Intettem vissza a kedves úriemberhez, s én már lovam felé igyekeztem.
//Folyt. köv. Istálló// |
*Kopogtatásra ébredtem. Felemeltem a fejem az iróasztalról és morogva vettem tudomásul hogy elaludtam a papirok felett. Nagyon sok munka vlt mostanában. Több vendég több ló több papirmunka...Megtöröltem az arcom mert rajta maradt a papirok nyoma, és megigazitottam a hajam ami mindenfelé állt. Kinyitottam az ajtót és nem lepődtem meg amikor egy fiatal lány nézett vissza rám. Gyorsan felidéztem ki jelentkezett be utoljára.*-Szia... Te vagy Vanessa ugye? Neharagudj hogy megvárattalak.-*mondtam és egy szobakulcsot keregéltem a tartóban.*-Fire Star remekül viselkedett, a nejem hivott egy két órával ezelőtt. Jól van csak kicsit zavart, biztos nem érti hogy miért nem vagy ott.-*mosolyogtam a lányra és átadtam neki a kulcsokat és elmagyarztam hogy jut el az istállóhoz.* |
*Nem hiába mondják, hogy ez a felkelő nap városa. Reggel volt, a harmat ott csücsült a fűszálakon, s én a napfelkeltét bámultam. A ház ablakain csillámlott a pára,és a nap fénye együtt. Csillogott minden, nagyon szép volt, és hangulatos. Nem lesz itt olyan rossz, főleg, ha emberek is élnek itt. Minden kopár volt, sehol egy lélek.Nyugodtan sétáltam a bejárat fel, majd mikor sikerült magam felvonszolni a rövid lépcsősoron leraktam bőröndjeim, s kicsit rendbe szedtem magam,hiszen egy végestelen hosszúnak érzett utazás állt aznap mögöttem: huszonkét órányi zaklatott utazás -amit félálom és félébrenlét határán töltöttem, oda-vissza imbolyogva- valamint egy kis híján veszekedésbe torkolló csípős vita a Los Angeles-i terminál érkező-termében, ahol is elsőosztályú jegyemről és szállodai szobámról lemondva kiharcoltam magamnak a korábbi indulást ide.Egy szó, mint száz: pokolian el voltam csigázva – a kinézetem gyűröttebb, mint a bőröndömbe behajigált ruháim , de itt voltam. Bekopogtam, s bőröndöm aljáról töröltem le a kisebb sárfoltokat, és a harmatot ami rárakódott, majd rendbeszedtem magam kissé, és vártam, hogy ajtót nyisson valaki. |
*Nagyot sóhajtottam megkönnyebbülésem jeléül.Nagyon örültem, hogy jól van.Majd megköszöntem az útbaigazítást és illedelmesen elköszöntem.* ~Kedves embernek látszik..Biztos az is!~*mosolyodtam el csak úgy, miközben visszagondoltam arra a percre, amikor én és Blacky elváltunk...Olyan idegesnek látszott, de ha Mr.Roberts az mondta, hogy jól van, akkor egészen biztosan, hogy tényleg jól van.*
- Akkor a te lovadat Drewnek hívják? Szép nve van.Tetszik! - szóltam a lányhoz menet közben.
/Gabriella válazsa után: Folyt.Köv: Istálló és környéke/ |
-Blacky... ő a tarka igaz? Épp most beszéltem a feleségemmelhogy megérkezett a lovad. Azt mondta hogy teljesen rendben van csak kicsit izgatott. Biztos öül majd ha meglát. Drew is megérkezett már valamivel korábban és ő is teljesen rendben van.-*mosolyogtam a lányokra megnyugtatóan.*-Szoval nincs ok az aggodalomra.-*zártam le.* |
*Az egész utat végig beszéltem, de néha azért hagytam egy-két kisebb szünetet, nem akartam azt, hogy látszódjon, mintha csak magamról akarnék beszélni.Amikor a ház elé értünk azon gondolkodtam, hogy vajon milyen állapotban van Blacky.Engem még nem értesítettek arról, hogy megérkezett-e már.Ezért is amikor Mr.Roberts befejezte a mondandóját, rögtön rákérdeztem:*
- Elnézést, véletlenül nem tudja, hogy lovam, Blacky megjött-e már?Vagy egyáltalán hol van most? -*néztem értetlenül a férfire. |
*Kinyitottam az ajtót, és két fiatal lánnyal találtam szemben magam.*-Ó sziasztok... Gabriella és Rebecca igaz?-*hordoztam a tekintetem mindkettejükön mert fogalmam sem volt hogy melyikük ki csak azt tudtam hogy jönnek. Előkotortam két szobakulcsot a fogasról és egy mosollyal átnyujtottam nekik, és elmagyaráztam nekik hogy jutnak el az istállóhoz a szigetre.* |
 *Csöndesen sétáltam a lány mellett a bőröndjeimet húzva. Csak kettő volt mert én sosem voltam olyan nagyon öltözködős típus. És most azért jöttem, hogy Drew-el tanuljunk. Nem divatbemutatóra.
A lány végig beszélt és én néha igeneztem vagy bólintottam. Mikor a ház elé értünk akkor a lépcsőn velvonszoltam a nehezebb és kevésbé nehzé bőröndömet majd csengettem és vártam. Nem tudtam mit fogunk kapni, vagy ki nyitja ki...csak vártam.*
|
*Ajtót nyitottam és egy kissé gondterheltnek tűnő lány nézett vissza rám.*-Hello a nevem Ted Roberts... Te minden bizonnyal Anette vagy.. Twilight nagyon rendesen viselkedett velünk, bár nagyon keresett téged, biztosan boldog lesz ha meglát téged...-mondtam miközben leakasztottam a szobája kulcsát az akasztóról. Odaattam a kulcsot és elmondtam neki hogy jut el a szigetre elköszöntem tőle és visszamentem a papírmunkát csinálni.* |
 *Végre megtaláltam a házat. Szép nagy volt. A bőröndömet magam után húzva felemntem a lépcsőn és becsöngettewm, majd vártam amíg kinyitják, közbe pedig nagyon ideges voltam*
|
-Jó jó jövök már...-*mondtam fáradtan, és kedves mosollyal az arcomon ajtót nyitottam.*-Szia, Ted Roberts vagyok.. Te vagy Josh ugye?...-*mondtam majd leakasztottam egy szobakulcsot az akasztóról.*-tessék ez a szobád, és a lovad ha jól tudom egy Soul nevü fekete mén lesz...-*mondtam kicsit szorakozottan mjd elmagyaráztam neki merre jut el az istállóhoz.*-Jó szórakozást....-*köszöntem el a fiútól majd becsuktam az ajtót.* |
 *A bőröndjeimet húzva mentem a házhoz.*~Remélem lesznek helyes csajok. És pókok! Jajj imádom őket!~*Majd mikor a házhoz értem becsöngettem. Senki sem nyitott ajtót. Még egyszer csöngettem majd még egyszer és úgy belemerültem hogy szerintem a bentlakók megőrültek. Folyamtosan csöngettem.*
|
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Egy kedves úriember nyitott ajtót, egy kissé ziált külsővel. Dehát mindenbizonnyal hosszú nap elé nézet...- Semmi probléma.*Mondtammég mindíg teljesen nyugodt hangon, s figyeltem, hogyan magyarázza merre menjek, és próbáltm fel is fogni kissebb nagyobb sikerrel. Az esejét megjegyeztem, a többit pedig majd csak megtalálom valahogy. A szobakulcsot libegtette a szemem előtt mikor rádöbbentem: el kéne vennem. Elvettem a kulcsokat, és összeszedelőzködtem.-Köszönöm...*elgondolkoztam, hogy hogyan is hívják.* Mr. Roberts.*Intettem vissza a kedves úriemberhez, s én már lovam felé igyekeztem.
*Csöndesen sétáltam a lány mellett a bőröndjeimet húzva. Csak kettő volt mert én sosem voltam olyan nagyon öltözködős típus. És most azért jöttem, hogy Drew-el tanuljunk. Nem divatbemutatóra.
*Végre megtaláltam a házat. Szép nagy volt. A bőröndömet magam után húzva felemntem a lépcsőn és becsöngettewm, majd vártam amíg kinyitják, közbe pedig nagyon ideges voltam*
*A bőröndjeimet húzva mentem a házhoz.*~Remélem lesznek helyes csajok. És pókok! Jajj imádom őket!~*Majd mikor a házhoz értem becsöngettem. Senki sem nyitott ajtót. Még egyszer csöngettem majd még egyszer és úgy belemerültem hogy szerintem a bentlakók megőrültek. Folyamtosan csöngettem.*