|
Témaindító hozzászólás
|
2010.02.12. 10:31 - |
|
|
Ahogy a város többi részére, a főutcára sem jellemző a nagy nyüzsgés. Az emeletes házak között sikátorok vannak, csak néhány utcai lámpa világít.
|
|
[40-21] [20-1]
*Úgy tűnt, hogy a férfi Tuckra pályázik.Lily megakarta kérdezni, hogy mit kar, erre elsötétült a bolt.Halványan előugró képek jelentek meg a sötétségben.Először a lovaink látszottak, majd az is, hogy egy óriási legelőn vágtatnak.Féltek valamitől.Ekkor mögöttük kirajzolódott hárommadárszerű, mégis négylábú, földön vágtató lény.*-Ez mit jelent?-*kérdeztem a többpektől, bár úgy látszott, ezeket a jelenéseket csak én és Lily látja.Láttam, hogy Lily tudja, miről beszélek.Időközben valami hozzámért, a lábamnál...Valami szőrös..*- Egy macska?-*néztem a lábam mellé.Egy fekete macska dörgölőzött a lábamhoz.Nyakán nyakorv, amin biléta volt, és ezt állt rajta: Kobato.Annak ellenére, hogy nyakörve volt, nem házimacska volt.Sovány volt, és bundáját sem gondozták.Felvettem az ölembe.A mcska gyilkos pillantást vetett a férfire, aki abban a percben eltűnt.A sötétből elővillanó képek is eltüntek.Kobato, azaz a macska, még mindig az ölemben ült és tisztogatta mancsát, mintha mi sem történt volna.Tényleg, vajon mi történt?* |
 *Jess sikitott, én odanéztem, de aztán láttam hogy már nincsen ott semmi. Előrefordultam. és nekiütköztem valakinek, a földreestem és felnéztem a férfira. Csak bámult az arcomba, csak nézett, és az ereimben megfagyott a vér. HAllottam hogy valaki mögém ér de nem akartam hátranézni, csak tartottam a szemkontaktust a férfival.*-Mit akarsz?-*kérdeztem lassan tagoltan és kicsit agressziven, mire az Tuckra mutatott aki idő közben a vállamra tette a kezét, majd fenyegetően felém mozdult amire nagyot ugrottam majd eltűnt. Jess értetlenül nézett rám, lettam egy kis ijedtséget az arcán.*-Nagyon erős... láthatóvá tud válni átlagos személyek számára is... Gondolom te a próbafülkéknél láttad...-*néztem Jessre majd megöleltem Tuckot és védelmet reméltem tőle bár tudtam hogy nem én vagyok aki védelemre szorul hanem ő.*-Megkérdeztem hogy mit akar...-*mondtam bár nem mindha ezt Tuck vagy Jess nem vette volna észre.*
|
 -A mellkasom.*mondtam Jessica unszolására.Körbenéztem, de semmit nem láttam, viszont Jess annál is furcsábban viselkedett mint ahogy Lily szokott.-Jó, de nem menj messzire.*mondtam hugomnak. Megfogtam Jessica kézffejét a kezemmel, és Lily után vonszoltam, mert tudtam, hogy Lily látja Őket, és megvédhet Tőlük, a szellemektől. Ekkor Lily sikított egyet, és ekkor én már tudtam, hogy valami probléma van. Amint mentem Lily felé a mellkasom egyre nagyobb fájdalmat sugárzott, és úgy éreztem, mintha szét akarna szakadni a szívem. Mikor Lilyhez értünk ő a földön űlt, és egy bizonyos sarkot figyelt, amitől nagyon rossz érzésem let.
|
*Lily elrohant, én próbáltam Tuckon segíteni.*- Tuck, szólalj már meg!-*mondtam zavarodottan a fiúnak, majd hideg érinést éreztem a vállamon.*~Ez meg mi?!-*kérdeztem magamtól, és amikor hátrafordultam egy félig-meddig átlátszó férfi szorította a vallam.Ilyedten sikítottam egyet.A férfi csak szorította és szorította vállam.Nagyon féltem, de hírtelen felbugyant belőlem a bátorság.Felálltam.A férfi még mindig a vállamat szortotta.Ekkor villámgyorsan megfordultam és gyomorszájon rúgtam, mire a férfi eltünt.* |
-Juj menjünk!-*vágtam rá egyből széles vigyorral. Amikor kinyitottam az ajtót, az ajtó fölé szerelt ódivatú kics csengő megszólalt, ami valahogy othonossá tette a helyet. olyasmi volt mint valami turi, bár engem soha nem zavart ha turkálóban vásároltam, sőt szeretek turkálóba járni hiszen sokkal olcsobban ugyanolyan márkás cuccokat lehet kapni. Végigpörgettem a sorokat, és találtam egy laza, vagány pólót, meg csőnadrágot. Bementem felpróbálni,a póló tetszett de a nadrágról ugy éreztem hogy valahogy nekem túl... hogy is mondjam... rajxD. Amikor visszaakasztottam, Tuck megszólitott minket, én meggyorsan odalibbentem mellé. Tuck olvasta a kiírást, én meg közben körbenéztem a boltban. Valaki állt a sorok között, eléggé meglepődtem mivel nem hallottam hogy megszolalt volna az ajtó fölélógatott kis csengőcske. Normálisan nézett ki, normálisan öltözködött. Hrtelen rámnézett, zavaromban magamra erőltettem egy vigyort, erre eltorzult az arca és eltünt. Ugrottam egyet, és ekkor kaptam észbe. Tuckon látszott hogy fáj valamije, és a boltoson nem ugy tűnt mintha akárkit vagy akármit is látott volna rajtunk kívül, ugyhogy tudtam hogy megint csak én látom.*-Őh.. Mindjárt jövök...-*mondtam, és probáltam minnél természetesebben viselkedni, Tuck ugysem engedné hogy akármilyen veszélyesnek tűnő dolog közelébe menjek. Normális tempóban de nem túl magabiztosan lépkedtem a sor felé, ahol a férfit láttam.* |
*Tuck felhívta a figyelmünket egy felhívásra(ez hülyén hangzottxD).Odamentünk és elolvastuk.Furcsa halálesetek történtek a régi hotelben...Ekkor Tuck a mellkasához kapott.*-Mi a baj?-*kérdeztem a fiútól és megfogtam a vállát.Nagyon fájhatott neki valami.* |
*Beléptünk a ruhaboltba, és Jess rögtön elvegyült a ruhák között. Én egy számomra kedvesebb dolgot fedeztem fel a bol végében, egy zongorát, egy 91-es példányt. Egyszerűen hívogatott, hogy játsszak rajta. De mégsem tettem, csak odamentem és szemügyre vettem, majd visszafelé jövet megláttam egy egészen csinos inget, ami a nyár színeiben pompázott. Bementem a próbafülkébe, de mielőtt odaérhettem volna egy felhíváson akadt meg a szemem, miszerint különös halálesetek törtétnek a hotelben, és környékén.-Hé lányok!*szóltam, miközben ujjamat a papírra szegeztem.-Ezt nézzétek!*szóltam nekik, és visszaakasztottam az inget a helyére, és tovább olvastam a fehívást. Mikor Lilyre pillantottam erősen szúrni kezdett a mellkasom, ottt aol az írást karcoltta bele az a valami, ezért akarva, akaratlanul id odakaptam hozzá. |
*Éppen tettem rükvercbe a váltót, mikor Jess maradt. Nagyot dobbant a szívem, hiszen örültem, hogy marad, mert rengeteg időt vagyok a hugommal, imádom, de itt is, legalább egy barátunk biztosan lesz.-Részemről a szerencse, hogy maradsz köreinkben.*mondtam, s egy féloldalas mosollyal a visszapillantó tükörbe néztem. Elindultam ismét előre, ekkor közvetlen mellettünk egy szemetes borult fel, és egy macska sétált ki mögüle.-Csak egy macska.*sóhajtottam fel, és egy ruhaboltot véltem felfedezni a mellettünk lévő kisebb sarokházban.-Na csajok, be akartok nézni?*kérdeztem, és ekkor már tudtam mi lesz a válasz, ezért kiálltam a parkolóba, és hátrafordultam hozzájuk. |
- Igazatok van!Erősnek kell lennem!Anyáék megoldják!-*mondtam.*-De, most ha lehet, inkább egyedül lennék.Tuck, visszatudnál vinni az istállóba?-*kérdeztem Tuck-ot.Ekkor újra csörgött a telefonom.*~ Mi van ma, én vagyok a telefon központos?~*kérdeztem magamtól, majd felvettem a telefont.Régi osztálytársam, Rebecca Laztan volt az.*-Szia Rebecca!Tudom, tudom, hogy énkértelek meg!Mi, te is Wild Rose Island-on vagy?-*kérdeztem meglepetten.*- Úgy, hogy én is!Mi, egy túra?Hát most nem, pont a barátaimmal vagyok, most nem fog menni, egy ideig még úton leszünk...-*mosolyogtam a többiekre.Egyépként majd nézd meg, hogy hol van a szobám, majd kpogj be, vagy hagy üzit, esetleg hívj fel, és már megyek is!Na, szia!-*mondtam majd letettem a telefont, és többiekre pillantottam.*-Na, még is maradok.Egy barátnőm a volt sulimból felajánlott egy túrát.Én inkább veletek maradok, persze csak ha nem zavarok!-*mondtam vidáman* |
*Tuckra néztem. Sajnos mi is tudtuk milyen szülők nélkül. Vagyis éltek a szüleink de mindig veszekedtek ráadásul éjjal nappal dolgoztam. Átöleltem Jess vállát.*-Figyu majd lesz valahogy! Biztos kibékülnek a szüleid ha meg nem ne buslakodj, hiszen mindkettejüket láthatod, csak nem olyan gyakran. -*probáltam vigasztalni de éreztem hogy ez nem az én műfajom.*-Biztosan van megoldás...-*mosolyogtam optimistán, majd gyengéden megráztam a vállát.*-Fel a fejjel.-*mondtam de furcsán bénának éreztem a vigasztalásomat. Lehet rám számitani de nem tudom kifejezni magam.* |
*Anya és apa válnak!-*mondtam kissé zavartan*-Most en tudom hogy mit tegyek...Menjek haza,és majd visszajövök, vagy maradjak...Ráadásul három hete halt meg a kutyám is...Most minden összejött!-*tört ki belőlem*-De nem akarlak titeket is belekeverni!-*mondtam Tucknak és Lilynek, nem tudtam, hogy maradjak, vagy menjek?*
//Egyépként ez Jess csengőhangja: http://www.youtube.com/watch?v=QHRi0jwtSfY // |
*Jessica halk szipogására lettem figyelmes, mikor lejjebb vettem a rádiót.-Hé Jess, kislény, mi a baj?*a kislány jelzőt amolyan bátorításképpen mondtam neki, hogy ne egyen letörve. Valami rossz hírt kaphatott az anyukájától, mert miikor letette az arckifejezése egy csapásra megváltozott. Eltűnt a mosolygós lány, akit szerény személyében ismerhettem meg, és ez bántott, hiszen olyan helyes mikor mosolyog. |
*Erre furikáztunk, mint mindig, sehol egy lélek.Ekkor csörögni kezdett a mobilom.Anya volt az.Elmondta a nagy problémát.*-Mi?Az nem lehet!Anya!?-*ekkora már sírtam.Letettem a telefont, majd kinéztem az ablakon.* |
*Gurultunk végig a főutcán, de alig láttunk valakit, csak egy két járókelő ment el a járdán, abból is volt olyan aki nagyon furcsa volt, ugyéreztem hogy mintha...csak én látnám. Boltok között volt egy Fagyizó, egy élelmiszerbolt, meg egy mindenes kis bolt ahol a jézuskától a géppuskáig minden fellelhető lehetett. Volt még egy kissebb lovasbolt is, egy állatorvosi rendelő és egy sima rendelő.*-Hova menjünk be? Nekem mindegy csak a korházat kerüljük el.-*mondtam vigyorogva.* |
*Egy ideig itt sétálgattam.Sehol egy lélek....Ekkor megláttam a Roberts házat.Elindultam arra a legrövidebb úton*
/Fölyt.Köv.: Roberts ház/ |
*Kétségbe esetten vágtáztunk végig az utcán a szakadó esőben.Breeze már fáradt volt.*-Semmi baj kislány!Nem sokára megérkezünk!-~Jaj, nincs a városban egy nyomoronc állatorvosi rendelő?!~*gondoltam magamban.Mivel nem találtunk állatorvost, a Roberts házhoz mentünk.*
/Folyt.Köv.:Roberts Ház/ |
 -Én itt töltöttem a kiskoromat ugyhogy a főutcát már megszoktam. A sikátorokat is ismerem, hidd el ha nem idevaló vagy akkor nem túl szerencsés hely.-*mondtam halkan majd amikor azt a susogó hangot hallottuk megfogtam Mandy karját.*-Inkább lépjünk le...-*mondtam és a kikötő felé tereltem a kissé rémült lányt. A kikötőben miközben oldoztam el a csónakunkat körbenéztem. Néhány lámpa világított ami felettünk volt csak pislákolt. Nagy csönd volt és alig lehetett látni valamit.*-Menjünk... A hideg kiráz ettől a helytől.-*mondtam és a kezemet nyujtottam hogy besegítsem Mandyt a csónakba.*
//Folyt köv. Istálló// |
 *Sétálgattunk Mattel a főutcán.Minden békésnek és nyugodtnak tűnt. Semmi komoly dologra sem lettem figyelmes. Ekkor megtört a csend. Egy felborult kuka görölt át előttünk az úton. Én más nem is tudtam mit gondoljak. Szívem a torkomban dobogott, s ekkor odanéztem ahonnan a kuka jött, és csak egy macska volt ott.-Csak egy macska.*mondtam nagy sóhajok közepedte már kicsit nyugodtabban. De a gondolat nem hagyott nyugodni, a macskának izzó, vérvörös szeme volt, és egyenesen rám nézett. Ez a nap egyre furcsább és furcsább.-Nem tudom, Te hogy vagy vele, de szerintem ez a környék elég nyomasztó.*mondtam és rápillantottam felvont szemöldökkel, majd leengedtem őket, és hajam kibontottam az erős fonatból. Hajam lágyan omlott le vállamra, és halkan elkezdtem énekelni, az mindíg megnyugtatott, és most elég nagy szükségem volt a nyugalomra. Magam mögött érdekes hangokat hallotam. Mintha valaki suttogna, és cikázna mögöttünk szélsebesen. Mert mikorra odapillanthattam volna akkor már semmit nem láttam. -Félek.*mondtam, és kezeim mellkasomon összekulcsoltam, és lábfejem bámultam...*
|
|
|
Ahogy a város többi részére, a főutcára sem jellemző a nagy nyüzsgés. Az emeletes házak között sikátorok vannak, csak néhány utcai lámpa világít.
|
|
[40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Jess sikitott, én odanéztem, de aztán láttam hogy már nincsen ott semmi. Előrefordultam. és nekiütköztem valakinek, a földreestem és felnéztem a férfira. Csak bámult az arcomba, csak nézett, és az ereimben megfagyott a vér. HAllottam hogy valaki mögém ér de nem akartam hátranézni, csak tartottam a szemkontaktust a férfival.*-Mit akarsz?-*kérdeztem lassan tagoltan és kicsit agressziven, mire az Tuckra mutatott aki idő közben a vállamra tette a kezét, majd fenyegetően felém mozdult amire nagyot ugrottam majd eltűnt. Jess értetlenül nézett rám, lettam egy kis ijedtséget az arcán.*-Nagyon erős... láthatóvá tud válni átlagos személyek számára is... Gondolom te a próbafülkéknél láttad...-*néztem Jessre majd megöleltem Tuckot és védelmet reméltem tőle bár tudtam hogy nem én vagyok aki védelemre szorul hanem ő.*-Megkérdeztem hogy mit akar...-*mondtam bár nem mindha ezt Tuck vagy Jess nem vette volna észre.*
-A mellkasom.*mondtam Jessica unszolására.Körbenéztem, de semmit nem láttam, viszont Jess annál is furcsábban viselkedett mint ahogy Lily szokott.-Jó, de nem menj messzire.*mondtam hugomnak. Megfogtam Jessica kézffejét a kezemmel, és Lily után vonszoltam, mert tudtam, hogy Lily látja Őket, és megvédhet Tőlük, a szellemektől. Ekkor Lily sikított egyet, és ekkor én már tudtam, hogy valami probléma van. Amint mentem Lily felé a mellkasom egyre nagyobb fájdalmat sugárzott, és úgy éreztem, mintha szét akarna szakadni a szívem. Mikor Lilyhez értünk ő a földön űlt, és egy bizonyos sarkot figyelt, amitől nagyon rossz érzésem let.
-Én itt töltöttem a kiskoromat ugyhogy a főutcát már megszoktam. A sikátorokat is ismerem, hidd el ha nem idevaló vagy akkor nem túl szerencsés hely.-*mondtam halkan majd amikor azt a susogó hangot hallottuk megfogtam Mandy karját.*-Inkább lépjünk le...-*mondtam és a kikötő felé tereltem a kissé rémült lányt. A kikötőben miközben oldoztam el a csónakunkat körbenéztem. Néhány lámpa világított ami felettünk volt csak pislákolt. Nagy csönd volt és alig lehetett látni valamit.*-Menjünk... A hideg kiráz ettől a helytől.-*mondtam és a kezemet nyujtottam hogy besegítsem Mandyt a csónakba.*
*Sétálgattunk Mattel a főutcán.Minden békésnek és nyugodtnak tűnt. Semmi komoly dologra sem lettem figyelmes. Ekkor megtört a csend. Egy felborult kuka görölt át előttünk az úton. Én más nem is tudtam mit gondoljak. Szívem a torkomban dobogott, s ekkor odanéztem ahonnan a kuka jött, és csak egy macska volt ott.-Csak egy macska.*mondtam nagy sóhajok közepedte már kicsit nyugodtabban. De a gondolat nem hagyott nyugodni, a macskának izzó, vérvörös szeme volt, és egyenesen rám nézett. Ez a nap egyre furcsább és furcsább.-Nem tudom, Te hogy vagy vele, de szerintem ez a környék elég nyomasztó.*mondtam és rápillantottam felvont szemöldökkel, majd leengedtem őket, és hajam kibontottam az erős fonatból. Hajam lágyan omlott le vállamra, és halkan elkezdtem énekelni, az mindíg megnyugtatott, és most elég nagy szükségem volt a nyugalomra. Magam mögött érdekes hangokat hallotam. Mintha valaki suttogna, és cikázna mögöttünk szélsebesen. Mert mikorra odapillanthattam volna akkor már semmit nem láttam. -Félek.*mondtam, és kezeim mellkasomon összekulcsoltam, és lábfejem bámultam...*Vettem){kind=link}
.*-Én){kind=link}