Témaindító hozzászólás
|
2010.02.10. 17:33 - |

|
A könyvtár. Mindenről olvashatsz itt, Lovas kalandregények, lexikonok és pár könyv más témákból is. Ha lehet ne maradj bent sokáig...
|
|
[47-28] [27-8] [7-1]
* Miután könyvek repdestek és a székek a falnak cspódtak, helyeslően bólintottam Sam ajánlatára. Énis felpattantam, és kisiettem a szobából.*
Folyt.: Istálló.
|
*Senki nem jött oda hozzám. Pár másodperc múlva már a székek csapódtak a falnak. Tudtam, hogy engem nem bánthat, és lehet, hogy kicsit feltűnően nyugodt is voltam. Dehát senki nem hallgatott rám, ha hallgattak volna, és megfogták volna kezem, akkor a nyakamban lévő nyaklánc mindenkivel kapcsolatba léphetett , és a szellem elhagyott volna minket, de ez nem így történt. Kezemmel nyakláncom szorítottam, és halkan susmorogtam boldog dolgokt. Mikor mindenki elfehéredett, én akkor is nyugodt maradtam, hiszen tudtam,hogy így a közelembe sem jöhet, ergo nem bánthat. Mikor mindenki az istálló felé vette az irányt, én a másik hátsó ajtó felé igyekeztem, mert nem nagyon foglalkoztak velem, így nem éreztem magam fontosnak. A szbámba igyekeztem, hátha ott egy kis nyugalomra lelek.
//Folyt.köv.Mandy szobája (22.)// |
-Egyetértek Sofieval.. Szerintem jöhetsz.. de most ebben Lina a főnök.-*mondtam halvány mosollyal.*-Mert egyébként mindig te dirigálsz...-*szólalt meg Alex és eljátszott egy szemrehányó arckifejezést, én meg lenyomtam.*-Ez nem igaz... -*vigyorodtam el de a mosolyom egyből le is hervadt. Könyvek repdestek meg székek engem meg teljesen lebénitott belülről valami, talán csak féltem. Amikor vége lett nagyot sóhajtottam.*-Hűha.. Hát nem mondom hogy nagyon unatkozok itt...-*mondtam és magamra préseltem egy vigyort.*-Akkor most.. szerintem azonnal menjünk ki innen...-*mondtam higgadtan és feltápászkodtam a faltól, és az ajtónál bevártam a többieket.*
//Folyt köv. Istálló// |
-Terep?Ránk számíthatsz!-*mondtam,és Lucyra néztem,aki mosolyogva bólintott.*-Anette,nekem nincs kifogásom az ellen,hogy gyere-*mosolyogtam a lányra.Lucy is bólintott.*~Legalább megismerjük közelebbről Anette-t.Kedves lánynak tűnik~*gondoltam.Náhány könyv ismét leesett a polcról,és kettő,ami már lentvolt,vissza.Majd az egyik szék megmozdult,mintha valaki kihúzná,majd vissza.*-Ööö...-*dadogtam,mert mást nem tudtam kinyögni.Hirtelen az egyik szék hatalmas csattanással a falnak csapódott,a könyvek leborultak a polcokról,kettő a falnak csapódott,és még egy szék is.Körülnéztem.Mind enkinek fal fehér arca volt,engem is belértve.*-Szerintem menjünk-*javasoltam.Egy újjabb szék emelkedett fel,és hozzánk nagyon közel csapódott a falnak.A levegő pár másodperc alatt mínuszba ment át,nagyo hideg lett.De mire megszólaltam volna,újra normális lett minden.*~Fff...uuu...rrr...cccsss...aaa~*gondoltam,majd leültem Samékkel szemben,és Lucy is mellém ült.*
|
*Szétnéztem a "csöppet" rémisztő szobában* - Én nem mehetek veletek? - * kérdeztem kicsit kelletlenül*- Tudjátok, nemnagyon ismerek itt senkit, és... -* sóhajtottam, és rájuknéztem. Nem szerettem volna nyomulni. És reméltem, hogy nem tartanak majd akaszkodósnak...*
|
Sam: *Anettere mosolyogtam.*-Köszi, kedves hogy érdekel... asszem megleszek.-*mondtam halkan és átkaroltam a térdem.*
Alex: -Jól van csak az előbb majdnem megszállta valami sátáni démon...-*mondtam hogy poénkodjak valamit, és belebokszoltam Sam vállába.*-Keljél fel és menjünk el Linával a túrára! Kiszellőzik a fejünk!-*mondtam majd megéreztem a szelet.*-Wow... pedig itt nincs is ablak...-*motyogtam és a többiekre néztem.*
Matt: -Én is megyek veletek... Elvégre kell valaki aki megvédi ezt a sok esetlen lányt...-*vigyorogtam gonoszul, és arrébb léptem mert Alex beleakart bokszolni az oldalamba.*
  
|
- Sam minden rendben? - *kérdeztem. Kicsit gondolkodtam majd nem halogattam megkérdeztem a napostúrát.* - Nincs kedvetek naposra jönni? Én már tudom merre mennénk - *tettem fel a kérdést és megdörzsöltem a nyakam.*~Remélem igent mondamak~ - *gondoltam*
|
- Szia, az én nevem Anette- *mosolyogtam Sofiera. Aztán hirtelen elkezdett fújni a szél. Odakaptam a fejem, és a falhoz lapultam. Mikor elállt, lassan a fal mentén lecsusszantam Sam mellé.* - Hú.... * pislogtam körbe*
|
*Némán ültem a kanapén,mintha gyökeret eresztetem volna.nem mertem mozdulni,pedig legszivesebben kifutottam volna a világból.Mikor elhangzott az "O... L.. N...I..." szó,teljesen megdermedtem.*-Sss...aaa...mm...-*dadogtam,majd hirtelen minden megszűnt.Felsóhajtottam.Hirtelken észrevettem egy új lányt.*-Szia,a nevem Sofie..-*mondtam kicsit félénken,majd Sam elesett.*-Jólvagy?-*kérdeztem,de látszólag jólvolt.Leültem vele szembn a földre*-Ez kicsit ilyesztő...-*mondtam,bár a "kicsi" azt jelentette,hogy nagyon.Hirtelen a könyvet elkezdtek leesni a polcokról,és bár nem voltak ablakok,fújni kezdett a szél.Pár másodpercig nagyon erősen és hidegen fújt,majd hirtelen elállt.Amikor az egyik könyv "visszaszállt" a polcra,komolyan megilyedtem,és remegni kezdtem.*
|
*Bár nem ismertem a lányt(Sam), kedvesen megszólítottam* - Valami baj van? - *kérdeztem*- Egyébként Anette vagyok. - *erőltettem egy mosolyt, és közelebb mentem a lányhoz*
|
Sam: *Zihálva Mandyre néztem.*-Boldogok?! Hogy tudsz boldog lenni? Semmi nem jut eszembe...-*mondtam és az asztalhoz támolyogtam, és amikor ránehézkedtem nem rezgett tovább, és egy csapásra minden megszűnt. A lámpa felkapcsolt és még mindig ugy vettem a levegőt mintha maratont futottam volna. A táblához mentem és a viszlátra húztam a mutatót, majd otthagytam az egészet a fenébe és visszaindulam az asztalhoz de elestem a felgyűrődött szőnyegben.*
Alex: *Durva volt a dolog de furcsálltam hogy Sam igy kiborult. Már indultam volna Mandy felé amikor az egész megszűnt. Sam elköszönt a táblától és megbotlott, én meg kénytelen voltam lenyelni egy gonosz vigyort. Halkan káromkodva felállt a földről és megdörzsölte a fejét.*-Sam jól vagy?-*kérdeztem egy halvány mosollyal.*
Sam:-Nem...-*morogtam és megszólalt a telefon. Mindenki csak bámulta és mivel sajnos én voltam hozzá a legközelebb felemeltem a kagylót. Számomra érthetetlen mormogás szólt, az ismerős rekedtes hangon, talán latinul. Lecsaptam a telefont és a falnak dőlve lecsúsztam a földre.*
 
|
*Elállt lélekzettel néztem, amint megláttam, hogy mit csinálnak a mellettem lévő asztalnál, és letettem a könyvet. Odafordítottam a fejem, és halgattam, hogy miről beszélnek. Kirázotta hideg az egésztől.... Tovább halgattam az egészet, és vártam, hogy mi fog következni...*
|
*A vérnyomásom másodpercek alatt a 130-at verdeste. Vérkeringésem megiramodott, és a kelleténél gyorsabban dobogott a szívem. Hallottam amint Sam kimondja a nevet:Natasha. Ismerem ezt a nevet, hallottam már valahol. -Sam ! Sam ! Kérdezd meg mikor halt meg ! Azthiszem ismerem.*Sam megkérdezte, és a választ is megkaptam. Arcomból kiment a vér testem viszont felerősödött. -Nem tudjuk elpusztítani. Ő az ördög. *mondtam teljesen komolyan, ekkor az egész asztal remegni kezdett.- Mérges, hogy tudjuk ki ő. Nem tudunk mit csinálni, de ahogy az előttem szóló mondta, boldognak kell lennünk. Kissebb eséllyel bánt minket. *mondtam és kinyújtottam mind a két kezem. -Álljunk körbe, fogjuk meg egymás kezét, és legyünk erősek ! És boldogok...*mondtam, és mély levegőt vettem, majd vártam, hogy körbeálljunk.
|
Sam: -OKé!-*mosolyogtam Sofiera és a két ujjamat a mutatóra helyeztem sóhalytottam egyet és 3 kört csináltam vele a táblán.*-Van itt valaki?-*kérdeztem hangosan és vártam hogy történjen valami és persze ahogy vártam a mutató az "igen" felé indult.*-Mi a neved?-*tettem fel ujra egy kérdést és a többiek lélegzetvisszafolytva figyelték a dolgot, Alex szorongva bámulta a kezem alatt mozgó mutatót.*
Alex: -Sam! Ha ha ezt te csinálod esküszöm hogy szörnyű halált halsz a kezeim között!-*fenyegettem meg de lecsittegett.*
Sam: -N .. A... T... A... S...H...A...-*mondtam hangosan Sofienak és elállt a lélegzetem. A mutató elkezdett a tábla négy sarka felé mozogni és probáltam emlékezni arra hogy mit ovastam erről, de nem jutott eszembe. Gyorsan gondoltam valami boldog dologra de nem ment.*-Jó szellem vagy?-*kérdeztem és nyeltem egyet és már tudtam hogy a mutató a "nem" feliraton fog megállni, persze igy is lett. Alex ijedten felnyőgött.*-Ne aggodjatok nyugalom, csak jó dolgokra koncentráljatok... Ha féltek erős lesz és...-*de ugyis hiába magyaráztam, a lámpa lekapcsolódott és az egyetlen kis ényt a gyertya adta amit Alex a kezében tartott. A mutató mozdulatlanul várt.*-Mit akarsz?-*kérdeztem ujra.* -O... L.. N...I...-*a szivverésem egy másodperc alatt felgyorsult, és leraktam a táblát.*-Basszus...-*mondtam és felálltam.*
Matt: *Láttam Sam arcát és nem volt túl biztató szine.*-Jól vagy?-*kérdeztem és a táblára kaptam a tekintetem amin magától mozgott a mutató a tábla négy sarka felé, egész gyorsan.*
  
|
*Beléptem a könyvtárba. Tágas szoba volt, tele lovas könyvekkel. Megláttam Linát és Josht. Intettem nekik, majd keresgéli kezdtem a könyvek között, míg sikerült választanom egyet. Leültem az egyik asztalhoz, hátradőltem a széken és olvasni kezdtem, közbe pedig néhány otthoni barátomnak írtam SMS-t.*
|
*Mikor ideértem Samék ott ültek.* - Sziasztok - *köszöntem.Hirtelen Josh lépett be a szobába.* - Oh szia Josh - *majd két másik embert vettem észre.* - Lina vagyok - *mutatkoztam be nekik.* - És ő itt Josh - *mutatttam a fiúra. És leültem egy könyv mellé és olvastam. Kicsit később odaültem a többiekhez.*
*Beléptem és Linához mentem. Ő bemutatott. Örültem hogy fiúk is vannak.* - Hello - *mondtam. Majd egy helyes lányt(Lucy) vettem észre. Kerestem a megfelelő könyvet. Körbejártam az egyész könyvtárat mikor egy "A lovak aranykönyve" című könyvet vettem észre. Levettem és olvastam, de hamar megunteam ugyhogy visszatettem a polcra és leültem a többiekhez.
|
*Beléptem a könyvtárba,és Sam mellé ültem.Lucy hozott egy széket,és leült velünk szemben*-Én írhatom!-*mondtam.*~Elsemhiszem hogy ezt teszem!~*gondoltam,és előkerestem gy papírt,egy tollat és valami keményet,amire írhatok,és visszaültem Sam mellé.*-Na hogy is van ez?-*kérdeztem,és elkezdtem megvizsgálni a táblát.Mivel a nagyrészét nem értettem,így körbenéztem a könyvtárban.Szép hely volt.Tele könyvekkel és...összetört székek?!Elég különösnek találtam,bár maga a sziget is elég különös...és ez a quija tábla...*~Vajon miért van itt?Miért hagyták itt Robertsék?nagyon furcsa...~*gondoltam,majd tekintetem újra a táblára szegeztem.*
|
*Én nyitottam be elsőnek a szobába, immár kicsit élénkebben, hiszen sikerült lejátszanom a magam ellen folytatott meccset, és persze én nyertem. Kezdett visszajönni a régi, mosolygós Mandy, még lovagolni is kedvem támadt. Beléptem a nagyobbacska könyvtárba, és itt minden ugyanúgy nézett ki, ahogy Mattel hagytuk. Odasétáltam a könyvespolchoz, és azt a könyvet kerestem, amit multkor találtunk Mattel, de se híre, se hamva. Matttre néztem kissé fanyalogva, majd mosolyogtam egyet, és kérdeztem. -Nos, akkor mit csináljunk ?*kérdeztem egy széles mosoly közepedte, és mindenkin a megdöbbentség látszott, amit meg is értek.
|
Sam: *Benyitottam a könyvtárba és gyorsan a villanykapcsolóért nyúltam, egyrészt mert rosz érzésem volt a helytől másrészt mert féltem a sötétben(xD). A helyiségnek nem volt ablaka, csak lámpák világították meg a teret, elég hangulatosnak tűnt. az ajtó melletti polcra néztem ahol egy nagy könyv talán leltárfüzet és pár gyertya is volt, valószinüleg ha áramszünet van az épületben. levettem egy gyertyát és körbenéztem a helyiségben. ahogybeléptünk néhány méterre egy nagy asztal volt székekkel, aztán egy szőnyeg és a túlsó falnak tolva ott volt egy kanapé. Oldalt könyvespolcok sorakoztak. helyet foglaltam a kanapén és az ölembe raktam a táblát.*-Valaki irná a válaszokat?-*néztem körbe.*
Alex: -Te megvagy zakkanva...-*mondtam Samnek és elővettem az öngyujtómat, hogy meggyujtsam a gyertyát. Sam úgy vigyorgott rám mintha ez egy bók lett volna ugyhogy leültem mellé és a vállába bokszoltam.*-És most? Mire vársz?-*néztem a lányra mert nem kezdte el az idézést.*
Matt: *Körbenéztem és a törött székek maradványai eltűntek és épen ált helyettük másik kettő. Az évkönyv is eltűnt amiből olvastunk.*-A hideg kiráz ettől a helytől...-*morogtam halkan.*
  
|
*A földbe gyökerezett a lábam, és szinte azt sem vettem észre hogy Mandy belém kapaszkodik, akaratlanul is átkaroltam az egyik kezemmel. Összeszorított fogakkal néztem ahogy egy másik szék is óriási erővel a falnak csapódik és széttörik. Csak álltam és néztem ami törénik körülöttünk, majd néhány másodperc múlva minden meszűnt, visszajött a fény, és csönd lett. Lenéztem Mandyre a kezem levettem a válláról és kezdtem megnyugodni amikor a könyvtárban a régi telefon megszólalt. Élénk csörgő hangja belehasított a feszült levegőbe. Kissé remegő léptekkel mentem a telefonhoz és felemeltem a kagylót. Hörgő lélegzést lehetett hallani,eldobtama telefonkagylót ami csak lógott a zsinóron, Egy tized másodpercig még a telefont bámultam majd ellöktem magam az asztaltól megfogtam Mandy karját és kihúztam magam után a könyvtárból.*
//Folyt köv. Folyosó// |
[47-28] [27-8] [7-1]
|