|
Témaindító hozzászólás
|
2009.10.26. 11:23 - |
|
|
Nappali a beszélgetésre. Kandalló is van:)
|
|
[57-38] [37-18] [17-1]
 -Hát az igazat megvallva. Sok furcsaság történik a szigeten... Heh.. Bután hangozhat amit mondok de szerintem kísértetjárta ez a hely.-*mondtam és közben éreztem hogy libabőrös leszek.*-A lényeg az hogy sokszor ilyedtem már meg, és utánnaolvastam. Amikor egy lélek belép egy szobába akkor leszívja annak energiáját ennek következtében a hőmérséklet leesik. Nekem volt már hogy a lélegzetem is látszott.-*magyaráztam szégyenlősen.*
|
 Hirtelen én is éreztem, hogy hideg lett. De nem értettem ebből az egészből semmit. A lányra néztem, aki elfordult.
- Mi történt? - kérdeztem értetlenül, majd felegyenesedtem és körülnéztem.
|
-Igazából nem tudok semmi értelmeset mondani a Tv problémára. A Nagynéném már töbször ellenőriztette az elektromos vezetékeket az összes készüléket, és a szolgáltatót is, de semi rendelleneset nem találtak.-*magyaráztam, és a TVre néztem amikor visszajött az adás, majd aztán pár másodperc múltán ki is kapcsolt. Hirtelen leesett a szoba hőmérséklete, és nekem futkosott a hátamon a hideg. Félve fordultam hátra. Rengeteget olvastam erről. Ez olyankor történik amikor valami leszívja a szoba energiáját. * |
 - Igen - válaszoltam és ránéztem. - Miguel vagyok... - mondtam, majd eszembe jutott, hogy elég hülyén hangozhat Amerikában, ha valakinek bemutatkozom.
A szemébe néztem a szokásos, szinte szúrós pillantásommal.
- Te tudod, mi lehet a TV-vel? - kérdeztem, majd előre dőltem és a tévére néztem, ami megint ki- és bekapcsolt. Visszajött az adás, de most valami brazil szappanopera ment, amin egy csaj azt mondta egy pasinak, hogy nem lehet az övé, mert a harmadik unokatestvére... Legszívesebben az irányító után nyúltam volna, hogy kikapcsoljam a tévét, de most megint magától kikapcsolt.
|
* Nem tudtam mit reagáljak. A TV hamarosan ki is kapcsolt, majd magátó vissza de még mindig nem volt adás.*-Te kapcsolgattad?-*kérdeztem, mire ő némán megrázta a fejét.*-Khm.. furcsa.-*mondtam, és leültem a fotelbe.*-Am a nevem Pamela. Most érkeztél?-*mutatkoztam be és kérdeztem rá, mert még nem láttam itt.* |
*A gondolataimba merülve léptem a nappaliba. Egy srác ült a kanapén és tévézett.*-Szia.-*köszöntem rá, de nem akartam zavarni, úgyis csak a mobilomért jöttem. Benyúltam az egyik fotel párnái közé, és megkönnyebbültem amikor megtapintottam a készüléket. Ha elhagyom biztos nem vesznek nekem újat. Zúgás csapta meg a fülem, hátranéztem és láttam hogy elment a tv képe. Nyeltem egyet, és arra gondoltam hogy megint kezdődik. Utáltam elhinni de szinte biztos voltam benne hogy ez is paranormális. A kanapén ülő srácra néztem aki bosszúsan sóhajtott egyet.* |
Senki nem volt itt. Hát igen, még nem találkoztam senkivel, csak azt a lányt láttam. Mást nem.. de nem igazán érdekelt, ledőltem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét... legalább több hely marad nekem. |
 - Na akkor mi legyen? Körbe akartok nézni? - *kérdezte Sonny, hogyha most körbe vezetné őket és itthagyna, annak nem igazán örülnék, így reméltem, hogy a lányok valami mást akarnak csinálni. Szerencsére Selma azt mondta, hogy ő szívesen menne strandra, így felsóhajtottam.* - Ha meleg van, lehet róla szó. - *mondta Sonny én meg válaszoltam Selmának gúnyolódva.* - De most nincs meleg, mint látod. - *mire a lány simán visszaszólt nekem.* - Téged nem kérdezett senki! - *mondta, én meg épp válaszolni akartam, de Sonny lenyugtatott.* - Chad. - *így ülve maradtam és gondolkozni kezdtem.* - Hé, van egy ötletem! Nem nézitek meg a lovakat? - *kérdezte Sonny izgatottan, a lányok bólintottak, de a fiúk nem voltak elragadtatva az ötlettől, így mondtam valamit, hogy jöjjenek.* - Ott van Twilight is. - *mondtam, mire a fiúk rögtön érdekeltebben néztek rám, mivel tudták, hogy ő milyen jó ló, már meséltem nekik róla.* - Na akkor megyünk? - *kérdeztem Sonnytól és felálltam.* - Igen. - *mondta én meg elindultam kifele, és megvártam őket odakint. Mikor végre Sonny lépett ki a szobából rámosolyogtam és megfogtam a kezét, majd mindannyian elindultunk ki a lakóházból, egyenest az istálló felé.*
//Folyt köv. Istálló// |
 -Figyu. Én szeretlek titeket...-*mondtam majd a fiúkra néztem.*-Ne aggodjatok ez még a legbizzarabb rémálmomban sem szólna nektek, ez Stacyéknek szólt.-*mondtam mire ők direkt megjátszották a megkönnyebbült sóhajt, én meg folytattam.*-De nem gondolom hogy bocsánatot kéne kérnem. Bevallom az ügy eléggé összetett de majd megoldjuk valahogy. Megszoksz vagy megszöksz. ÉS remélem nem a másodikat választjátok...-*mondtam, és a közben a kezeimet néztem.*-Szerintem igenis bocsánatot kéne kérned! Én voltam az ....-*Kezdte Shelley majd amikor egy pilanatra elhallgatott furán néztem rá.*-Én voltam az akii javasolta hogy jöjjünk utánnad mert azt reméltem hogy ha nem is hazudsz még talán visszafordítható az ügy! Elárultad a csapatunkat!-*mondta Shelley én meg a ujra a kezemet néztem, kicsit bennem is volt az utolsó mondatból. Még magamban sem mondtam ki de igy volt. Egy kis hallgatás után Stacy felállt odajött mellém és a vállamra tette a kezét.*-Jólvan csajszi... Nagy ár ez...-*nézett szúrósan Chadre majd ujra rám.*-De én melletted vagyok.-*mondta én meg átöleltem.*-Imádlak.-*vigyorogtam rá, majd Selmára és Shelleyre néztem. Selma mosolyogva bólintott, Shelley meg az arcára erőltetett egy vigyort, és megvonta a válát. Éreztem hogy őt még puhitanom kell, de majd négyszemközt. *-Na és ti fiúk?-*kérdeztem őket és megigazítottam magam, hogy ne nyomjam ki Chad belét a formás ülepemmel xD. A fiúk csak megvonták a vállukat és kinyőgtek egy kollektív talánt. Arra gondoltam hogy lehet hogy még mindig nem hiszik el, de nem akartam ezen agyalni. Egy kis csend következett, majd amikor a mobilomból hangosan felkiáltott a Three Days Grace énekese hogy PAIN! WITHOUT LOVE, PAIN... akkor majdnem leborultam a földre, de elővettem a mobilomat, megnéztem hogy van e hívó szám de nem írt ki semmit úgyhogy nyeltem egyet, felvettem, és a fülemhez emeltem. Szinte fájt belülről a hörgés amit megint hallottam, ugyhogy összeszorítottam az ajkaim és indulatos mozdulattal nyomtam ki a hívást, majd a zsebembe csúsztattam a mobilom.*-Meddig jöttetek?-*kérdeztem a lányoktó, majd a fiúkra néztem.*-Pár napig.-*válaszolta Selma én meg mélyen magamban földhöz vágtam valamit. Imádtam őket, de argh, olyan kínos lesz ez a pár nap hogy hihetetlen.*-Mi csak két napra jöttünk.-*mondta Bryan. Reméltem hogyha a fiúk majd hazamennek Selmáék is.*-NA akkor mi legyen? Körbe akartok nézni vagy nemtudom?-*kérdeztem, mire Selma elvigyorodott.*-Milenne ha elmennénk majd strandolni egyet a partra vagy valahová?-*kérdezte én meg égnek emeltem a szemem. Selma ha tehette volna folyton fürdőruhában ment volna mindenhová.*-Ha meleg van lehet róla szó.-* mondtam kicsit habozva.*
|
- Nappali? - kérdezte én meg bólintottam és szóltam a srácoknak hogy jöjjenek velem.* - Gyertek srácok. - *és megvártam míg a lányok elmentek, majd elmondtam nekik, hogy menjünk a nappaliba és utána indultam is volna, de Trevor hajtogatta a magáét.* - Okés, de igaz nem gondolod komolyan, hogy bevesszük azt, hogy jársz Sonnyval.? - *mondta, én meg a szemeimet forgattam és dühösen kifújtam a levegőt.* - Menjünk. - *mondtam higgadtan és elindultunk. Én mentem legelől, de hallottam, hogy a fiúk halkan röhögnek, de nem foglalkoztam velük.* ~ Majd meglátják, akkor majd aztán eláll a szavuk... ~ *gondoltam mosolyogva, és amikor már végre a nappaliba értünk, keresni kezdtem Sonnyt, aki éppen a barátnőjével bírkozott. Beleültem az egyik fotelbe, Sonny meg a fotel kartámlájára ült, rámosolyogtam.* - Na szóval ti itt összebeszéltetek hatan? - *kérdeztem és az ujjaimmal a lányokra mutogattam. Selma és Bryan egyszerre adta meg a nemleges választ.* - Ugyan már Sonny mit játszod az agyad? Lehet hogy az ostoba barátnőid elhiszik a bugyuta kis játékotokat de mi nem most másztunk le a falvédőről! - *mondta James, én meg felvontam az egyik szemöldökömet és Stacyn vigyorodtam el, mert alig tudták visszafogni a lányok, hogy nehogy nekiessen a fiúknak.* - Nem értem miről beszélsz James. - *mondta egy kis szünet után Sonny lenézően.* - Chad is ezzel hiteget minket, ő jobb szinész mint te vagy. De mi nem vesszük be. - *mondta Trevor én meg elvigyorodtam ezen, majd Sonnyra néztem az aranyos nézésemmel aztán vissza a többiekre.* - Ó nem hiszed? Akkor ezt nézd! - *mondta Sonny és lecsúszott az ölembe, hogy megcsókoljon. Visszacsókoltam, ám nem akartam hosszúra nyújtani a dolgokat, mert a háttérből hallottam a fujjogásokat, így abbahagytuk és kihívóan a kővé dermedt fiúkra és a szintén meglepett lányokra néztünk. A lányoknak szó szerint tátva maradt a szájuk, a fiúk meg csalódottan, mozdulatlanul néztek minket.* - Na mi az? - *kérdeztem kihívóan, de a többiek még mindig nem válaszoltak, csak bámultak minket.* - Ez, ez hogy lehetséges? - *kérdezte Shalley és Sonny megis adta rá a választ helyettem.*- Könnyen. Hosszú sztori. Majd mindent elmesélek. - *mondta Sonny nyugodtan, mire Shalley rögtön közbevágott.* - Ne majd, most! - *én pedig meglepetten ránéztem, mert most a szokásosnál is szokatlanabb volt a viselkedése. Sonny is meglepetten ránézett és megkérdezte mi a baja.* - Shelley, mi a baj? - *kérdeztem lassan, Shelley meg elpirult és motyogott valamit.* - Semmi... csak ideges vagyok, mert... - *mondta és egy ki szünetet tartott majd folytatta.* - mert...a macskám beteg lett és aggódok érte. - *mondta én meg megvontam a vállamat, majd újra meg akartam szólalni, de Sonny megint megelőzött.* - Macskáá? Mióta van? - *kérdezte Sonny kíváncsian.* - Tegnap kaptam. - *válaszolt Shelley én meg végre meg tudtam szólalni.* - Figyeljetek. Akármennyire is nem tetszik nektek... - *mondtam és közben fújjogásokat folytattak a többiek, így kis szünet után újra folytattam.* - ...hogy együtt járunk, meg kell hogy szokjátok... - *mondtam, aztán Sonny folytatta. A fiúk mind csalódottan néztek rám és a lányok is Sonnyra, de nem igazán érdekelt.* |
* Levágódtam az egyik fotelbe a lányok meg a velem szemben lévő kanapéra helyezzték a súlypontjukat.*-Ó csajok el sem hiszitek milyen jó látni titeket. Bár örültem volna ha nem kora reggel jöttök amikor nagyban alszok, és szolhattatok volna.-*mondtam mire Stacy piszmogva elvigyorodott, Selma meg mosolyogva nézett rá. Shelley elég szomorkásnak és rosszkedvűnek tűnt, bár már megszoktam, ő csöndes és a hangulata egyszer fent egyszer lent.*
-Próbáltunk hívni de kivoltál kapcsolva, és Selma akkor is sejtette hogy nem a szobádban vagy.-*mondta Stacy én meg zavartan előkerestem a mobilomat a zsebemből.*-Hupsz! Selmánál aludtál?-*kérdeztem.*-Ja Shelley is jött.-*mondta Shelley meg mikor a nevét hallotta felébredt a gondolataiból, én kedvesen rámosolyogtam, ő meg visszamosolygott de nagon lekötötték a gondolatai.*-De ne tereld a szót Sonny! Chadnél aludtál? -*kérdezte Stacy.*-Vagy nem is aludtatok túl sokat?-*vigyorodott el Selma én meg gyorsan levettem a csuklómról a hajgumimat és egy tiszta Head Shotot küldtem az arcába.*-Hé!-*mondta felháborodva mire mindhárman egyszerre vágtuk rá: Megérdemelted! Erre akkora nevetésben törtünk ki hogy csak egy perc múlva hagytuk abba, és nekem olyan jól esett hogy valakit arcon lőhettem a hajgumimmal. Felálltam hogy visszavegyem a hajgumimat, de mivel Selma nem akarta adni rákellett másznom hogy lebirkózzam. Közben Chad és a trió lépett be a szobába, a három srác elfoglalta a másik kanapét Chad meg az én fotelembe ült ugyhogy miután visszaszereztem a hajgumimat, a fotel kartámlájára ültem.*-Naszoval ti összebeszéltetek így hatan?-*kérdezte Chad, én meg közben elgondokozva üldögéltem a kartámlán.*-Nem.-*szólalt meg Selma és Bryan egyszerre, Selma egy fölényes arcot küldött a fiú felé de az még reakcióra sem méltatta.*-Ugyan már Sonny mit játszod az agyad? LEhet hogy az ostoba barátnőid elhiszik a bugyuta kis játékotokat de mi nem most másztunk le a falvédőről.-*mondta James mire a harcias Stacyt ugy kellett visszafogni hogy ne essen a srácoknak.*-Nem értem miről beszélsz James.-*mondtam élesen és lenézően felvontam az egyik szemöldököm.*-Chad is ezzel hiteget minket, ő jobb szinész mint te vagy. De mi nem vesszük be.-*mondta Trevor, én meg a lányokra néztem akik kiváncsian várták a fejleményeket, mostmár Shelley is figyelt.*-Ó nem hiszed? Akkor ezt nézd.-*mondtam lecsúsztam Chad ölébe, és megcsókoltam mire ő gondolkozás nélkül visszacsókolt. Mivel a háttérből hallottam az undorra utaló hangokat rövidre fogtam a dolgot és aztán kihívóan a kővé dermedt fiúkra majd a szintén meglepett lányokra néztem.* |
 Rose:- Cesar! *ültem fel a kanapén. Nem tudom mennyit aludhattam.d e nem is érdekelt! Stefan érdekesen nézett rám. Aranyos volt így. Sebezhetőnek látszott pedig egyáltalán nem az. felálltam majd elindultam az ajtó felé. Amikor visszanéztem láttam hogy a srác tök értetlen fejet vágva még mindig akanaén ül majd hirtelen feláll és utánnam iramodik.*
 Stefan: * Rose felikáltott majd feláll tés szinte kiviharzott a lakásból. Egy órát biztosan aludt. Értetlen arcal néztem a lány után, majd céltudatosan követtem, pedig nem tudtam hova igyekezett. Később rájöttem. Az istállók felé vette az irányt. Az arcom teljesen elkomorult.* ~ Vész herceg alias Cesar...~
Folyt köv:. Istálló |
Rose:*Kérdően pillantottam Stefanra. Ez elég hirtelen jött. A srác pedig hátravágódott a kanapén és nézett maga elé.*~ Vajon mit csináljak? Ó Stefan ha tudnád mit érzek irántad.~* Régen teljesen bele voltam esve a fiúba, de mióta nem láttam ez az érzés elmúlt, egészen mostanáig*~Még mindig szeretem!~*Döbbentem rá.*
Stefan:*Hátravágódtam a kanapén. Rose engem figyelt. Valami kifürkészhetetlen volt a szemében. Nagyon jól ismerem ezt a nézést.Iylenkor bármi kitellett ettől a lánytól. Vagy megölel vagy pofon vág. Türelmesen vártam a végítéletemre.*
Rose*Stefan közvetlenül mellettem ült. Akkkora volt a csend, hogy hallottam miylen szaporán szedi a levegőt. Óvatosan hozzá bújtam. Kezem a mellkhasára tettem . *
Stefan*ösztönösen átöleltem Roset. Csak most vettem észre mekkora karikák égtelenkednek a szeme alatt.*~ Cesar mellett virrasztott egész éjszaka. Tudom, ezt nem tudná letagadni. Azért a lóért bármit megtenne, ha kellene még saját magát is feláldozná. Ebben az pici lányban hatalams erő lakozik. Szinte mindent kibír. Tisztában vagyok vele hogy Rose vállára hatalmas teher nehezedik. Ráadásul itt van még ez a ló is. ~*A lány elaludt a kajaimban.* - Hiányoztál nińa! |
Rose:*Leültem a kanapéra majd Stefan is helyet foglalt mellettem. Megbeszéltünk mindent amit megkellett. a családról a lovakról és róla. Ahogy ott ült mellettem hihetetlenül nagyank és idősnek látszott. Pedig csak egy év volt a születésünk között. A velem szembenlévő alsztalt néztem amikor hirtelen valami hideget éreztem az arcomon. *
Stefan:* Rose egy darabig halgatott. Sak nézett maga elé. Hirtelen megpusziltam az arcát. nem kellett volna mégis megtettem. Éreztem ahogy kirázza a hideg. Majd nemsokkal késöbb láttam ahogy lehunnya a szemét és sóhajt.* |
*Rohantam erre, ugyan nem félem, nehogy eltűnjön valami, de azért szeretném biztosban tudni a holmijaimat. Bár igazából nem lényeges, megvagyok nélkülük is. *
-Itt van. -*Mondtam, majd felkaptam a bőröndöt, és rohantam a szobám felé. *
//Lakóház - 12. szoba//
|
-Hát, ha ti mondjátok biztos jó lesz. -*mondtam, s dobtam egy halvány mosolyt, majd a többiek után mentem. *
//Folyt köv. Istálló és környéke - Istálló//
|
-Örvendek Lindsay-*mondtam.*-Rendben Amanda,a Déli tengerpart jó lesz.Ideje indulni!-*kiáltottam,kiléptem a nappaliból,és az istálló felé vettem az irányt.*~Dalia a lába már meggyógyult,ezért voltizshevederrel,vagy szőrén megyek vele~*gondoltam.*
//Folyt. köv. Istálló és környéke-Istálló//
|
-Nem késtél el Sofie,épp időben érkeztél.Úgy tervezem,a Déli-tengerparthoz megyünk,mert onnan lehet látni a napot felkelésekor.Sajnos mivel nincs Keleti-tengerpart,kénytelenek leszünk a Délire menni.-*Mondtam,és felálltam.*-Akkor menjünk a lovakhoz készülődni.-*Mondtam,és az ajtó felé vettem az irányt.*
//Folyt.köv.Istálló//
|
*Egy új lány érkezett meg, Sofie néven mutatkozott be. *
-Szia, Lindsay vagyok. -*mutatkoztam be, s dobtam egy halvány mosolyt. Nem válaszoltam a kérdésre, mert gőzöm se volt róla. *
-Tényleg, hova megyünk? -*Kérdeztem, s kérdő tekintettel Amanda-ra pillantottam. *
|
[57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Hát az igazat megvallva. Sok furcsaság történik a szigeten... Heh.. Bután hangozhat amit mondok de szerintem kísértetjárta ez a hely.-*mondtam és közben éreztem hogy libabőrös leszek.*-A lényeg az hogy sokszor ilyedtem már meg, és utánnaolvastam. Amikor egy lélek belép egy szobába akkor leszívja annak energiáját ennek következtében a hőmérséklet leesik. Nekem volt már hogy a lélegzetem is látszott.-*magyaráztam szégyenlősen.*
Hirtelen én is éreztem, hogy hideg lett. De nem értettem ebből az egészből semmit. A lányra néztem, aki elfordult. 
- Na akkor mi legyen? Körbe akartok nézni? - *kérdezte Sonny, hogyha most körbe vezetné őket és itthagyna, annak nem igazán örülnék, így reméltem, hogy a lányok valami mást akarnak csinálni. Szerencsére Selma azt mondta, hogy ő szívesen menne strandra, így felsóhajtottam.* - Ha meleg van, lehet róla szó. - *mondta Sonny én meg válaszoltam Selmának gúnyolódva.* - De most nincs meleg, mint látod. - *mire a lány simán visszaszólt nekem.* - Téged nem kérdezett senki! - *mondta, én meg épp válaszolni akartam, de Sonny lenyugtatott.* - Chad. - *így ülve maradtam és gondolkozni kezdtem.* - Hé, van egy ötletem! Nem nézitek meg a lovakat? - *kérdezte Sonny izgatottan, a lányok bólintottak, de a fiúk nem voltak elragadtatva az ötlettől, így mondtam valamit, hogy jöjjenek.* - Ott van Twilight is. - *mondtam, mire a fiúk rögtön érdekeltebben néztek rám, mivel tudták, hogy ő milyen jó ló, már meséltem nekik róla.* - Na akkor megyünk? - *kérdeztem Sonnytól és felálltam.* - Igen. - *mondta én meg elindultam kifele, és megvártam őket odakint. Mikor végre Sonny lépett ki a szobából rámosolyogtam és megfogtam a kezét, majd mindannyian elindultunk ki a lakóházból, egyenest az istálló felé.*
-Figyu. Én szeretlek titeket...-*mondtam majd a fiúkra néztem.*-Ne aggodjatok ez még a legbizzarabb rémálmomban sem szólna nektek, ez Stacyéknek szólt.-*mondtam mire ők direkt megjátszották a megkönnyebbült sóhajt, én meg folytattam.*-De nem gondolom hogy bocsánatot kéne kérnem. Bevallom az ügy eléggé összetett de majd megoldjuk valahogy. Megszoksz vagy megszöksz. ÉS remélem nem a másodikat választjátok...-*mondtam, és a közben a kezeimet néztem.*-Szerintem igenis bocsánatot kéne kérned! Én voltam az ....-*Kezdte Shelley majd amikor egy pilanatra elhallgatott furán néztem rá.*-Én voltam az akii javasolta hogy jöjjünk utánnad mert azt reméltem hogy ha nem is hazudsz még talán visszafordítható az ügy! Elárultad a csapatunkat!-*mondta Shelley én meg a ujra a kezemet néztem, kicsit bennem is volt az utolsó mondatból. Még magamban sem mondtam ki de igy volt. Egy kis hallgatás után Stacy felállt odajött mellém és a vállamra tette a kezét.*-Jólvan csajszi... Nagy ár ez...-*nézett szúrósan Chadre majd ujra rám.*-De én melletted vagyok.-*mondta én meg átöleltem.*-Imádlak.-*vigyorogtam rá, majd Selmára és Shelleyre néztem. Selma mosolyogva bólintott, Shelley meg az arcára erőltetett egy vigyort, és megvonta a válát. Éreztem hogy őt még puhitanom kell, de majd négyszemközt. *-Na és ti fiúk?-*kérdeztem őket és megigazítottam magam, hogy ne nyomjam ki Chad belét a formás ülepemmel xD. A fiúk csak megvonták a vállukat és kinyőgtek egy kollektív talánt. Arra gondoltam hogy lehet hogy még mindig nem hiszik el, de nem akartam ezen agyalni. Egy kis csend következett, majd amikor a mobilomból hangosan felkiáltott a Three Days Grace énekese hogy PAIN! WITHOUT LOVE, PAIN... akkor majdnem leborultam a földre, de elővettem a mobilomat, megnéztem hogy van e hívó szám de nem írt ki semmit úgyhogy nyeltem egyet, felvettem, és a fülemhez emeltem. Szinte fájt belülről a hörgés amit megint hallottam, ugyhogy összeszorítottam az ajkaim és indulatos mozdulattal nyomtam ki a hívást, majd a zsebembe csúsztattam a mobilom.*-Meddig jöttetek?-*kérdeztem a lányoktó, majd a fiúkra néztem.*-Pár napig.-*válaszolta Selma én meg mélyen magamban földhöz vágtam valamit. Imádtam őket, de argh, olyan kínos lesz ez a pár nap hogy hihetetlen.*-Mi csak két napra jöttünk.-*mondta Bryan. Reméltem hogyha a fiúk majd hazamennek Selmáék is.*-NA akkor mi legyen? Körbe akartok nézni vagy nemtudom?-*kérdeztem, mire Selma elvigyorodott.*-Milenne ha elmennénk majd strandolni egyet a partra vagy valahová?-*kérdezte én meg égnek emeltem a szemem. Selma ha tehette volna folyton fürdőruhában ment volna mindenhová.*-Ha meleg van lehet róla szó.-* mondtam kicsit habozva.*
Rose:- Cesar! *ültem fel a kanapén. Nem tudom mennyit aludhattam.d e nem is érdekelt! Stefan érdekesen nézett rám. Aranyos volt így. Sebezhetőnek látszott pedig egyáltalán nem az. felálltam majd elindultam az ajtó felé. Amikor visszanéztem láttam hogy a srác tök értetlen fejet vágva még mindig akanaén ül majd hirtelen feláll és utánnam iramodik.*
Stefan: * Rose felikáltott majd feláll tés szinte kiviharzott a lakásból. Egy órát biztosan aludt. Értetlen arcal néztem a lány után, majd céltudatosan követtem, pedig nem tudtam hova igyekezett. Később rájöttem. Az istállók felé vette az irányt. Az arcom teljesen elkomorult.* ~ Vész herceg alias Cesar...~
