|
Témaindító hozzászólás
|
2009.10.24. 16:18 - |
|
|
Homokos földel az alján ruganyos talajú pálya, sok felállítható akadály van a pálya melleti kis raktárban.
|
|
[46-27] [26-7] [6-1]
 *Amikor a díjugrató pályára értünk, szétnéztem; csak egy x akadály volt. Majd megláttam Sonnyékat és megpróbáltam mosolyogni és meg is kérdeztem, hogy mehetünk-e mi most. Utána gúnyosan kérdezett valamit Sonny és mellénkléptetett, mire visszavágtam:* - Ha-ha-ha. Hát én nem ilyen kicsit fogok ugrani, mint te. - *mondtam gúnyosan, majd az x helyett kiraktam egy meredeket, és felszálltam lovam hátára és elindítottam lépésben. Így mentünk vagy 5 kört, majd ügetésre váltottam és így is mentünk körülbelül ennyit, közben azon gondolkoztam mit tegyek, hogy megússzam az ugrást; eszembejutott egy ötlet, de utána hamar ki is vertem a fejemből.* ~ Ez a meredek nem is magas. Ráadásul én vagyok Chad, tehát tuti hogy át fogom tudni ugratni. ~ *gondoltam, vágtába fogtam lovamat, majd ráfordítottam az akadályra és minden erőmmel koncentráltam, ám Twilight felszegte a fejét és kikerülte az akadályt. Ekkor én belerántottam a szájába és mélyebben beleültem a nyeregbe, majd megint ráfordítottam az akadályra. A meredek akadály egyre csak közeledett, és kicsit féltem de nem akartam leégni, ráadásul menőzni is akartam, így tovább engedtem lovamat az akadály felé. Amikor elrugaszkodott, jól előre hajoltam a nyakára, de sajnos nem kellett volna ennyire, mivel a második másodpercben már estem le róla. Először azt sem tudtam mi történt, aztán rájöttem. Kicsit megütöttem a karom, ám nem estem nagyot, mivel a meredek 1 méterre volt tőlem. Nem akartam bénának látszani, így megpróbáltam felállni, de arra eszméltem fel, hogy a következő percben Sonny már ott ül melettem.*
|
 *Amikor ideértünk, még utoljára meghúztam a hevedert, és egy gyakorlatias mozdulattal Mira hátára szálltam. Lépésben kezdtem vele teljes köröket menni, és közben magamba szívtam a környék levegőjét. Érezni lehetett a tenger csípős illatát, a nyári erdő, és a rétek illatát. Kicsit hűvös volt pólóban és lovaglónadrágban. Egy sima fekete póló volt rajtam és a bézs lovaglónadrágom. Egy 10 perc séta után, ügetésbe indítottam el Miraclet, aki lelkesen ment körbe körbe. Végül tíz perc után leszálltam a hátáról, kiraktam egy kissebb x-et, amire ügetésből mentünk rá bemelegítésképpen. Chad kért helyet, rájuk néztem, és mondtam hogy jöhetnek. Odaléptettem hozzájuk.*-Na mizu, azthittem el sem jössz.-*mondtam vigyorogva, és meghúztam a szárát a ficánkoló Miraclenek.*
|
 *Mikor megérkeztünk leszálltam és kinyitottam a kaput. Bevezettem Gullyt és kikötöttem. Ott áltam a pálya közepén és gondolkodtam. Persze a jó öreg sövényes oxer ott állt bal oldalt. Volt ott X-akadály, vizesárok, triplebar, egy öreg mohás kőfal... Nem a legújabb pálya, de azért megteszi. Előkészítetem egypár cavalettit, és nagy nehezen két kombinációt is csiholtam. Odamentem Gulliverhez és megsimogattam a nyakát elkötöttem és bevezettem a pálya közepére. Bemelegítésként ügetésben és lépésben cavalettiztünk egy keveset, aztán a patanyomon vágtáztunk. Ráfordítottam az első akadályra, egy alacsony kis oxerre. Gulliver szinte átrepült felette. Utána még egy oxer, kombináció, triplebar, kőfal és a dupla oxer sövénnyel... Felfedeztem egy farönköt a pálya szélén és átugrottuk Gullyval. Egyetlenegyszer hibáztunk, a második triplebarnál Gully meglökte az egyik rudat...* - Szuper csapat vagyunk! - *öleltem át lovam nyakát. A mén lelassított lépésbe. Leszálltam róla és kivezettem a pályáról. Kint újból nyeregbe szálltam és álljból vágtába ugrattam. Elvágtáztunk.* // Folyt. Vadon // |
 - Oké Nixon menjünk!- * Suttogtam és kivezettem a lovat..*
folyt.köv.: Istálló
|
 *Néhányszor kitéptem Anemoon kezéből, a szárat de istennek se gondolta meg magát. Mindig próbáltam arébb lépni amikor fel akar ülni a hátamra, de egyszer rosszul sikerült, Anemoon tompa puffanással földetért, én el akartam menni onnan de a lelkiismeretem megállított. A lány nem igazán mozdult, ugyhogy fölé hajoltam, de az csak nézett rám, majd megfogta a száraimat és felállt. Felvetettem a fejem, nehogy mégegszer megpróbáljon rámülni. Kedvesen beszélni kezdett hozzám mire hegyezni kezdtem a fülem és megböktem, de egy lány és Loo mentek el mellettünk ugyhogy elkaptam a fejem, és Loo felé biccentettem, és óvatosan a kapu felé próbáltam húzni Anemoont. *
|
Mikor megérkeztem, láttam a lányt akit ledobott a lova. A sunyító ló elég idegesnek tűnt... Bementem a pályára. Loo úgy viselkedett, mintha el akart volna aludni. Már fel volt állítva pár alacsony és magas akadály, örültem, hogy nem nekem kellett megcsinálni. Mikor elmentem a lány és a lova mellett, rájuk néztem.
- Szia! - köszöntem a lánynak, majd Looval odébb mentem, hevedert húztam és felültem rá. Bemelegítettünk, aztán nekiindultam az első akadálynak.
Loo leverte, és ez így ment még egy jó ideig, amíg egy akadály előtt hirtelen meg nem állt és nem csapódtam neki a nyakának. Jól indul ez az első lovaglás.
- Loo! - kiáltottam rá. Kivezettem a járásra. Lesétáltattam, majd tanügettem vele. Úgy ügetett, mint egy csiga.
- Nem vagy jó formában...
Élénkíteni akartam, de pálcát nem szoktam használni és a csizmára nem hallgatott. Ez így nem mehet tovább. Beugrattam könnyű vágtába és a lovaglásom végéig vágtáztam vele.
Mikor leszálltam, engedtem a hevederen és megpaskoltam.
|
*Mikor megérkeztünk Nixon megtorpant.* - Gyere Nixon! - * szóltam neki és tovább vezettem VOLNA. De ő csak állt.* - Nixon ne légy lusta! - * amint kimondtam a lusta szót a mén kiugrott oldalra és kitépte a kezemből a szárakat. Lelkesen elügetett és nagyot nyerített az istálló felé. * - Nixon!- *Kiáltottam a ló után de ő elügetett a pálya végébe és elkezdett legelni.* - Miután elegem lett odamentem hozzá és elkaptam a szárakat. Idegesen felkapta fejét de engedelmesen lépdelt utánam a pálya közepére. Mikor beleraktam a kengyelbe a bal lábam kitáncolt oldalra és dobálta a fejét. * -Ne csináld ezt! - *kiáltottam és fellendítettem a lábam. A ló kiugrot alólam és a földön végeztem. Értetlenkedve pillantottam fel mikor nem hallotam a távolodó paták zaját. És akkor megpillantottam a szemében az első érzelem szikrát ami nekem szólt mégpedif aggódást. Igaz csak egy pillanatig szólt de nekem örökre megmaradt. * ~ Nem akar bántani.~ * Gondolkodtam el és lassan felálltam. A ló tekintetébe most már dühöt és idegességet láttam. Nem akarta, hogy ráüljek. * - Miért nem ezzel kezdtet Nixon? - * ejtettem ki lágyan a szavakat és végignéztem a gyönyörű lovon. |
 bocsi:
Folytköv.: Legelő.**
^^
|
* A díjugrató pálya nagy volt. Pár akadály már fel volt állítva, gondolom nemrég lehetett itt valaki. Mikor a kapuba értünk, lecsusszantam Twilight hátáról, és megnéztem az akadályokat, párat magasabbra állítottam, majd visszamentem a lovacskámhoz, felmásztam a hátára, majd ügettem vele bemelegítésképp 2 kört, majd könnyűvágtában jobb és bal kézre. Utánna nekiirányítottam az egyik alacsony akadályra. Mikor a mén meglátta, a nyakát ívesen megtekerte, és elrugaszkodott a földtől. iIzmai megfeszültek, és vagy 1 méterrel az akadály fölött replült át. Utánna visszairányítottam a kapuhoz, és körbementem vele a pályán.*
*Anette-nek tetszett ez az ugratósdi. Persze énis szerettem ezt csinálni, és már hiányzott, de most legszívesebben a legelőn pihennék, vagy inkább az erdőben ügetnék. Dehát nemtehet semmit, nemindulhatok el Anette-val a hátamon a legelő felé. Úgyhogy tettem amit kellet. Végülis jó érzés ovlt újra ugratni, és megérte, mikor befejeztük Anette egy nagy, kövér almaszeletet nyújtott át nekem. Az ugratás után Anette lépésben lejáratott, majd elindultunk ki a kapun, vissza az istállóba*
**Folyt.: Istálló.** |
 *Kicsit meglepődtem a lány viselkedésén, eddig ugy ismertem meg hogy mindíg vevő egy poénra.*-Nemszámit..-*mondtam egy halvány mosollyal és beelőztem. Gaia jókedvűen lépkedett mellettem és néha néha hátratekintett Hollyra de aztán nyugodtan az útra nézett. A nap már kezdett felkelni, és a szél is elcsitult teljesen. Amikor egy halk ajtócsapódást hallottam a lakóház felől csak bosszúsan felsóhajtottam, és erősebben meghúztam Gaia szárát, mert megllt és feszülten a hang irányába nézett. Haladásra bíztattam a kancát, és mivel már nagyon lóra akartam ülni elhatároztam hogy amint biztonságosan elhelyeztük a lovakat, felnyergelem Rémálmot.*
//Folyt köv. Legelő// |
 -Ha ha ha Matt. Nagyon vicces.*mondtam kissé harapósan, mert elég rossz kedvemben voltam, mert nagyon megilyedtem. -Gyere Holly.*mondtam a csikónak nyugodtan, és elkezdtem óvatosan lépkedni mellette. Majd mikor Matt mellé értem, nekiütöttem vállam vállának és szemem tele volt szánalommal, megvetéssel, fájdalommal, és némi tűzzel. Majd mikor egy pár lépéssel előtte jártam visszanéztem rá, már valamivel megenyhültebben. -Sajnálom, csak kissé sok volt ez a kaland , nem szoktam hozzá. Neharagudj !*mondtam, és megvártam, míg mellém ér.
/Folyt köv. Legelő// |
*Megálltam a pálya szélén Gaiaval, és gonoszul vigyorogva vettem észre hogy Mandy milyen lelkesen magyarázza a csikónak hogy mire való a kefe.*-Csodás...-*válaszoltam a csikó helyett, erre Mandy ugrott egyet én meg elröhögtem magam.*-Látod Gaia. Nem olyan őrült mint amilyennek látszik, Hollynak nem sok baja eshet tőle.-*Mondtam és behuztam a nyakam amior a kanca a csikójáért nyerített.*-Vigyük át őket a legelőre...-*mondtam Mandynek egy féloldalas vigyorral az arcomon, amibe a kedvesség mellé némi gúny és gonoszság is vegyült.* |
-Nem kicsike, mára elég lesz ez is !*mondtam halkan, mert tudtam, hogy már kissé elfáradt, hiszen még fiatal. -Holnap is kijövünk, ígérem !*mondtam és odasétáltam hozzá, majd ráraktam a vezetőszárat. Elővettem a puha szőrű kefét a zsebemből, és megmutattam neki.-Nos, ez itt egy pucolóeszköz ! Ezzel szoktuk rólatok lepucolni a port, sarat, és ez nagyon finom érzést kellt , nézd csak !*montam, és hátára illesztettem a pucólót, és a szőre nővése irányában elkezdtem vele simogatni. -Na milyen?*kérdeztem mosolyogva. |
 ~Nos azthiszem,folytatom az ugrást,ez tetszik az embereknek~*mosolyogtam,és boldogan elfogadtam Mandy régáját.*-Köszönöm.Megpróbálhatom újra?Csak tedd kicsit magasabbra!-*kiáltottam,hátáltam pár lépést,és ahogy néha anyától láttam,felágaskodtam,majd tompa puffanással leérkeztem,az akadály felé böktem,és felé ügettem.Megpróbáltam a rudat fejjebb rakni,de nem sikerült.Nyerítettem*-Segítesz?-*kérdeztem Mandyt.*
|
*Elámulva néztem amint ez a kis csöppség ugrat. Gyönyörű volt íves volt, mint egy olyan ugróló, aki évek óta ezt csinálja. Büszke fejjel jött oda hozzám. Én még mindíg nem tértem magamhoz az ámulattól. Ziháltam mivel sokat futottam, kezem térdemre tettem.- E...A...Ö...*akadoztak szavaim.-Éz nagyon szép volt.*mondtam és meglepetten a fiatal állat szemébe néztem. -Nem találok rá szavakat. *mondtam, és alővettem a még megmaradt répát és elé nyújtottam. |
-Nagyon szép hely!Remélem,egyszer én is jól fogok ugrani!-*mondtam álmélkodva a pályán.Mandy lecsatoltam a kötőfékemről a kötelet,és futni kezdett.Én mentem utánna,hátha kaok mé valami csemegét*-Elkaplak neféjj!-*mondtam,majd közel ügettem hozá és megérintettem*-Kapj el!-*kiáltottam,és elügettem.Akárhányszor közel jött hozzám Mandy,és mindig irány váltottam. Majd ezt is meguntam,és szépen ügettem a pálya szélén,nyakamat ívbe hajlítva,mint a díjlovas lovak.Egy pici akadály maradt a pályán(X),azt vettem célba.Pár méterre tőle vágtába ugrottam.Mikor úgy éreztem,elég közel vagyok,elrugazkodtam,nyakamat kinyújtottam,orrlyukaim kitágultam,majd földet értem a túloldalon,és büszkén Mandyhoz ügettem.* |
-Nos, ifjú barátom, ez itt a díjugrató pálya. Most éppen le vannak szedve a rudak, de nem baj. Itt szoktak ugrani a nagy lovak, és az alényege hogy egy rudat se üss le.*mondtam és rámosolyogtam, majd megöleltem nyakát.Becsuktam a kaput magunk mögött és elengedtem a vezetőszárat, és levettem róla, de a kötőfék rajta maradt.- Nos játszunk ?*kérdeztem, és elkezdtem szaladni, hogy el tudjon kapni.. Minden gyorsaságom bevetettem, és ide- oda cikáztam a hatalmas pályán, és vártam, hogymegérti e mit szeretnék. -Na gyere kapj el ha tudsz!*mondtam vidáman. |
*Megérkeztem Dragonnal, majd leszálltam róla megigazítani a kengyelt.* -Emlékszel öregfiú? *kérdeztem kedvesen* -Mehet bemelegítésnek egy kis alacsonyabb rúd? *kérdeztem majd visszaszálltam Dragonra. Bevezettem és elkezdtük az ugratást. Az alancsony rudakkal kezdtük majd egyre magasabb lett és a végén már a 150 cm-es akadály vettük át profi módon.* -Ez az! -Ügyes vagy! *mondtam és megveregettem az oldalát.* -A 160 menni fog? *kérdeztem mintha értette is volna hogy mit mondok* -Nah mindegy, majd még edzünk rá... *gondolkodtam hagnosan és kivezettem Dragont a pályáról, vissza egyensen az istállóba.*
Folyt. Köv. Istálló
Megjegyzés: Mikor még Stefanie nem jött a suliba otthon sokszor ugrattak Dragonnal.
|
*Rövid lovaglás után lepattantam Never-ről, és felraktam a rudat 160cm-re. Lassan megsimogatom a nyakát, majd megveregettem. *
-Készen állunk rá? Elhiszem, hogy emgtud csinálni. -*Mondtam, majd felpattantam rá, és pár kisebb akadály ugrása után a 160cm-es oxer felé igyekeztem, megbíztam Camjan-be. A földyől elrugaszkodva orrlyukai kidágultak, majd sikeresen földre érkezett, és lelassúlt, majd megpaskoltam, leszálltam róla, s az istálló felé vezettem. *
//Folyt köv. Istálló és környéke - Istálló//
|
Lina: Ugrattam még három ugratást majd lejárattam Szépség. Ő lassan lépkedett és a kapuhoz fordult. Leszálltam róla és bevittem. Lassan lépett. Kicsit furán lépett de nem aggódtam.~Biztos jól van~ - gondoltam.
Caroline: Ugrattam még párat majd Sammel és Sofie-val bementem. Leszálltam Tündiről, aki Kissé idegesen lépkedett mellettem.~Vajon ki vette meg Leilát? Apa tegnap hívott hogy eladta.~ Majd méger dűlt a szememben de gyorsa letöröltem.
//Folyt. köv. Istálló//
 
|
[46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Amikor a díjugrató pályára értünk, szétnéztem; csak egy x akadály volt. Majd megláttam Sonnyékat és megpróbáltam mosolyogni és meg is kérdeztem, hogy mehetünk-e mi most. Utána gúnyosan kérdezett valamit Sonny és mellénkléptetett, mire visszavágtam:* - Ha-ha-ha. Hát én nem ilyen kicsit fogok ugrani, mint te. - *mondtam gúnyosan, majd az x helyett kiraktam egy meredeket, és felszálltam lovam hátára és elindítottam lépésben. Így mentünk vagy 5 kört, majd ügetésre váltottam és így is mentünk körülbelül ennyit, közben azon gondolkoztam mit tegyek, hogy megússzam az ugrást; eszembejutott egy ötlet, de utána hamar ki is vertem a fejemből.* ~ Ez a meredek nem is magas. Ráadásul én vagyok Chad, tehát tuti hogy át fogom tudni ugratni. ~ *gondoltam, vágtába fogtam lovamat, majd ráfordítottam az akadályra és minden erőmmel koncentráltam, ám Twilight felszegte a fejét és kikerülte az akadályt. Ekkor én belerántottam a szájába és mélyebben beleültem a nyeregbe, majd megint ráfordítottam az akadályra. A meredek akadály egyre csak közeledett, és kicsit féltem de nem akartam leégni, ráadásul menőzni is akartam, így tovább engedtem lovamat az akadály felé. Amikor elrugaszkodott, jól előre hajoltam a nyakára, de sajnos nem kellett volna ennyire, mivel a második másodpercben már estem le róla. Először azt sem tudtam mi történt, aztán rájöttem. Kicsit megütöttem a karom, ám nem estem nagyot, mivel a meredek 1 méterre volt tőlem. Nem akartam bénának látszani, így megpróbáltam felállni, de arra eszméltem fel, hogy a következő percben Sonny már ott ül melettem.* 
*Amikor ideértünk, még utoljára meghúztam a hevedert, és egy gyakorlatias mozdulattal Mira hátára szálltam. Lépésben kezdtem vele teljes köröket menni, és közben magamba szívtam a környék levegőjét. Érezni lehetett a tenger csípős illatát, a nyári erdő, és a rétek illatát. Kicsit hűvös volt pólóban és lovaglónadrágban. Egy sima fekete póló volt rajtam és a bézs lovaglónadrágom. Egy 10 perc séta után, ügetésbe indítottam el Miraclet, aki lelkesen ment körbe körbe. Végül tíz perc után leszálltam a hátáról, kiraktam egy kissebb x-et, amire ügetésből mentünk rá bemelegítésképpen. Chad kért helyet, rájuk néztem, és mondtam hogy jöhetnek. Odaléptettem hozzájuk.*-Na mizu, azthittem el sem jössz.-*mondtam vigyorogva, és meghúztam a szárát a ficánkoló Miraclenek.*
*Néhányszor kitéptem Anemoon kezéből, a szárat de istennek se gondolta meg magát. Mindig próbáltam arébb lépni amikor fel akar ülni a hátamra, de egyszer rosszul sikerült, Anemoon tompa puffanással földetért, én el akartam menni onnan de a lelkiismeretem megállított. A lány nem igazán mozdult, ugyhogy fölé hajoltam, de az csak nézett rám, majd megfogta a száraimat és felállt. Felvetettem a fejem, nehogy mégegszer megpróbáljon rámülni. Kedvesen beszélni kezdett hozzám mire hegyezni kezdtem a fülem és megböktem, de egy lány és Loo mentek el mellettünk ugyhogy elkaptam a fejem, és Loo felé biccentettem, és óvatosan a kapu felé próbáltam húzni Anemoont. *
bocsi:
*Kicsit meglepődtem a lány viselkedésén, eddig ugy ismertem meg hogy mindíg vevő egy poénra.*-Nemszámit..-*mondtam egy halvány mosollyal és beelőztem. Gaia jókedvűen lépkedett mellettem és néha néha hátratekintett Hollyra de aztán nyugodtan az útra nézett. A nap már kezdett felkelni, és a szél is elcsitult teljesen. Amikor egy halk ajtócsapódást hallottam a lakóház felől csak bosszúsan felsóhajtottam, és erősebben meghúztam Gaia szárát, mert megllt és feszülten a hang irányába nézett. Haladásra bíztattam a kancát, és mivel már nagyon lóra akartam ülni elhatároztam hogy amint biztonságosan elhelyeztük a lovakat, felnyergelem Rémálmot.*
-Ha ha ha Matt. Nagyon vicces.*mondtam kissé harapósan, mert elég rossz kedvemben voltam, mert nagyon megilyedtem. -Gyere Holly.*mondtam a csikónak nyugodtan, és elkezdtem óvatosan lépkedni mellette. Majd mikor Matt mellé értem, nekiütöttem vállam vállának és szemem tele volt szánalommal, megvetéssel, fájdalommal, és némi tűzzel. Majd mikor egy pár lépéssel előtte jártam visszanéztem rá, már valamivel megenyhültebben. -Sajnálom, csak kissé sok volt ez a kaland , nem szoktam hozzá. Neharagudj !*mondtam, és megvártam, míg mellém ér.
~Nos azthiszem,folytatom az ugrást,ez tetszik az embereknek~*mosolyogtam,és boldogan elfogadtam Mandy régáját.*-Köszönöm.Megpróbálhatom újra?Csak tedd kicsit magasabbra!-*kiáltottam,hátáltam pár lépést,és ahogy néha anyától láttam,felágaskodtam,majd tompa puffanással leérkeztem,az akadály felé böktem,és felé ügettem.Megpróbáltam a rudat fejjebb rakni,de nem sikerült.Nyerítettem*-Segítesz?-*kérdeztem Mandyt.*
