|
Témaindító hozzászólás
|
2009.10.24. 15:44 - |
|
|
Szép kövér legelők, télen is jó hely ha kiraknád a lovad egy kicsit mozogni. Külön kanca és ménkarám.
|
|
[226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
 *Miközben Drewt simogattam néztem a Yasmine és Thayne között lejátszódó kedves pillanatot. Elmosolyodtam. Eszembejutott amikor Drewval először találkoztunk. Én nem igazán kötöttem le őt, de engem nagyon megbabonázott a nagy fekete mén. Olyan szép volt, ahogy végigvágtatott a legelőn egy másik társával majd odajött hozzám hátha kap egy kis nasit. Folyton csak a hasára gondolt, egy vödör zabért még a kútba is beleugrana. Thayne hangja zökkentett ki a gondolatmenetemből.*
-Bizony ő itt Drew-*mondtam vigyorogva.*-Na és hogy tetszik Yasmine...-*kérdeztem halkan miközben végigsimítottam imádott hátasom puha fülét.*
|
 - Ó. - *Néztem a fa felé.* - Köszi. Azthiszem, köszönnöm kéne neki. - *Vigyorogtam, majd két mozdulattal átlendltem a kancák legelőjének kerítésén, és megindultam Yasmine felé. A nevén szólítottam, és felé nyújtottam a kezem.
Fújtatott, és az üstöke alól nézett fel rám. Szép ló volt, meg kellett hagyni. Egy valami nem hagyott nyugodni: mitől izzadt ennyire? De nem akartam vádaskodni. Meglehet, hogy kiengedték, és saját magát fárasztotta le. Ez esetben még energikus is. Nagyszerű.
Minél közelebb léptem, annál gyanakvóbban nézett, így halkan beszélni kezdtem hozzá, és mivel más mondandóm nem volt, eleséltem neki, hogy kénytelenek leszünk egymáshoz szokni. Mikor elég közel értem, megálltam, és vártam, hogy kezdeményezzen. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy meghátrál, de végül csak elég kíváncsnak bizonyult, hogy megszaglássza a kezem. Végigsimítottam a nyakán, ami még meleg volt. Csak rá kell majd kérdeznem. Jobb lesz biztosan tudni. Végigméregettem, megtapogattam a lábait és a hátát. Semmi gond nem volt.
Végülis egyszerre döntöttük el, hogy mi lesz következőnek. Én azt, hogy ilyen állapotban nem küldök rá még egy óra edzést, ő pedig, hogy elég volt az ismerkedésből. Dobott egyet a fején, majd félszegen arrébb ügetett, és lehajolt legelni. Hagytam, hagy menjen. Majdcsak kialakul, nem is vártam tőle, hogy elsőre kövessen, mint egy kezesbárány.
Más program hiányában visszalépdeltem Pamela mellé, és a kerítésre támaszkodva megpaskoltam a mén nyakát, akit azóta is nyúzott ^^.*
- Ő a te lovad, igaz? Gönyörű.
|
-Szia.-*mosolyogtam kedvesen a fiúra aki odalépett hozzám.*-Pamela Wright.-*mutatkoztam be, majd a nyakamat nyujtogatva átnéztem a másik legelőre. Ismertem Yasminet, én gondozgattam amig nem lesz uj lovasa, de ahogy sejtettem ez hamar múló állapot volt. Yasmine a fák alatt állt eléggé izzadtan és az orrlyukain láttam hogy szuszog.*-Az a sötétpej amelyik ott a sarokban áll a fa alatt...-*mondtam egy halvány mosollyal, és közben Drew üstökét fogdostam aki ezt zokszó nélkül tűrte.* |
*Miután sikresen bejelentkeztem, megkaptam a kulcsaimat, és sikeresen be is dobáltam mindent a szobámba, a legelőre indultam. Mivel ló nélkül jöttem, az egyik ittenit kaptam lovagolni. És tök ciki, de gyakorlatilag semmit nem tudtam róla. Láttam róla fényképet, és a nevéből - Yasmine - kikövetkeztettem, hogy kanca. Azt mondták, az én céljaimnak meg fog felelni, és én elhittem nekik. Most épp itt volt az ideje, hogy megnézzem. Az istállóban a lovász felvilágosított, hogy nemrég vitte ki a legelőre. Megmutatta, hogy az merre van, aztán elsietett. Csak reménykedni mertem, hogy valakit csak találok, aki kisegít.
És sikerült. Egy vörös hajú lány ült a kerítésen, és egy lovat simogatott. Régebb óta ittlehet. Egy próbát megér.
Kihúztam magam, már csak megsokásból is, és mellé léptem.*
- Szia. - *Vigyorogtam rá.* - Kéne egy kis segítség. Egy Yasmine nevű kancát keresek, véletlenül nem ismered? Amúgy, Thayne. Jasperson. - * Biggyesztettem hozzá gyorsan, majd kézfogás helyett csak biccentettem egyet a fejemen.* |
*Elgondolkozva sétálgattam, mert már annyira melegem volt hogy nem tudtam mit kezdjek magammal. Borzalmasan untam magam, nem volt kedvem se az unokabátyámmal se a többiekkel lógni, bár nem mondhatni hogy túl sok embert ismertem meg. Odamentem a ménkarámhoz és felmásztam a kerítésre. Drew unottan legelészett, néha futott egyet, de nem úgy tűnt hogy hű de jól érzi magát. Amikor észrevette hogy itt vagyok lassan hozzám sétált, és úgy megbökött hogy majdnem leestem.*-Szia...-*mondtam neki halkan egy kis mosollyal.* |
Leslie: *A legelőn csak pár ló volt. Épp az istálló felé ügettem Shiver hátán. Mielőtt ideértem, megkaptam Roberts-éktől a kulcsokat, majd visszamentem a lószállítóhoz. A pasas, aki idehozott minket, épp evett, úgyhogy zsebrevágtam Jamie fényképét, egy vezetőszárat csatoltam Shiver kötőfékjére, felugrottam a hátára (csak úgy, szőrén), majd a sziget felé vettem az irányt. Most itt vagyok, és Jamie-t keresem. És akkor megláttam!* ~Istenem, talán ő az!~ *Igen, biztos, hogy ő az! A testvérem, akit nem ismerhettem soha. És ő még csak nem is tudja, hogy létezem. Épp egy kutyának kinéző valamit vonszolt az istálló felé egy fatákolmányon. Vágtára fogtam Shivert, majd mikor odaértünk, legrottam róla.*
Leslie: -Őő... Jamie?-
Jamie: -Igen?- ~Honnan tudhatja a nevemet?~
Leslie: -A nevem Leslie. Én... Hogy is mondjam? Én a testvéred vagyok.- *Láttam az arcán, hogy eléggé meglepődött, és biztosan nem hisz nekem.*
Jamie: -Őő, az nem lehet. Nekem nincs testvérem, örökbe fogadtak kiskoromban.-
Leslie: -Engem is. Egyévesen, mint téged, amikor a szüleink meghaltak. Csak épp más-más szülőkhöz kerültünk. Nyugodtan elhiheted. Elhoztam a születési anyakönyvi kivonatot is.- *Még nagyon sokáig beszélgettünk, és végre elhitte. Ezután is beszélgettünk még vagy egy órát, és egész jól összbarátkoztunk.*
Jamie: -El sem hiszem, hogy van egy testvérem- *Megöleltem. Ekkor azonban mocorgást hallotunk. A farkas! Úristen, el is feledkeztem róla!* -Leslie, figyelj, ezt a farkast az erdőben találtam. Súlyosan megérült, találnunk kell neki egy állatorvost! Leslie nem ellenkezett, így elindultunk, hogy találjunk egy állatorvost.*
//Folyt. köv. istálló// |
 -Értem. Nagyon szép
*nézek utána mosolyogva*
- Na ne haragudj nekem dolgom van ^^
*mosolygok majd arrébb vágtatok legelni*
|
 -Hm nem tudok ilyenről...-*mondtam elgondolkozva és az istáló felé néztem. Nita sóvárogva emelte ki a fejét a bokszból, de őt nem engedték ki a legeőre, max csak ha száron van.*-Ó de Nita! Istállóban született, mégis egyfolytában a vadonba vágyik, van egy lovasa, folyton megpróbálja rugni harapni.-*magyaráztam az észrevételeimet.*
|
- Nem tudom. Minden nap lovagolunk szó szerint. Szóval nem hiszem. Majd megpróbálok valakit kicsábítani hogy kijöhess velünk lovagolni. Nem tudod van-e itt olyanó aki kicsit zavart vagy kezelhetetlen?
*modnom és hasonlóan cselekedek én is* |
-Azthiszem én nem megyek innen egyhamar el.-*vontam meg a vállam majd arra néztem amerre Niké.*-Na akkor ő is biztonságban megérkezett.-*állapitottam meg, csak ugy nemtudom hogy miért.*-A mai napot gondol már csak pihenéssel töltitek. Az utazás fárasztó.-*mondtam és lehajoltam egy kis fűért.* |
- Sok barátom volt istálló-ló. Bár hozzánk főleg ideiglenesen jártak a lovak. Jöttek és mentek
*Mondom nyugodtan majd közelebb lépek a keritéshez aztán nyihogok amint meglátom az alakot*
- Az ott az én gazdám! |
-Értem. Jó dolog ha egy ló élvezi amit csinál.-*mondtam és sóhajtottam egyet, amíg Niké hirtelen felágaskodik. Pislogtam kettőt, nemértettem miért csinálta de ugy tűnt minden rendben van.*-Ó persze, az előző gazdáim rengetegszer vittek versenyre, eredményes is voltam, de kitudja miért, eladtak. Most itt vagyok, az istálló tulajdonában és várom a csodát.-*mondtam vigyorogva.* |
- Mikor melyikre van kedvünk. Verseny szaág inkábba western. Azt jobban szeretem. Valahogy közelebb érzem magamat Hozzá
Mosolyodok el majd épp hogy felágaskodok és megrázom magam csak hogy mozogjak kicsit. Jól esik ez az átmozgás
- És versenyeztetek is? |
-Háth igen.-*mondtam egy öntelt mosollyal és kíváncsian a kancára néztem.*-Ó hallottam már az ilyesmiről. Szerintem ilyesztő. Mintha az ilyen emberek a fejembe látnának. A gondolataim az enyémek.-*mondtam vigyorogva majd megrántottam a vállam.*-Bár ha jobban belegondolok, előnyös is néhány szempontból.-*mondtam és végignéztem a kancán. Elég izmos volt, és a testtartásán látszodott, hogy nem az elegancia a fontos a szakágában, tehát ő nem díjló vagy esetleg dijugrató. Mivel mozogni nem láttam, nem tudtam biztosat mondani.*-Tereplovagolsz? Esetleg western?-*Tippeltem a szakágára, és felé fordítottam a füleimet.* |
- Szia. A nevem Niké. És igen elég messziről. Még a gazdám nem érkezett meg sajnos...
toporog idegesen a kanca majd megrázza magát és ettől kicsit lehiggad
- Díjló vagy? Vagyis küllem alapján arra gondolnék. Abby is sok hasonló fajtájú lónak segített mint te |
*Egy izabella fakó kanca köszönt rám, és mivel jobb dolgom nem igazán volt, lassan odakullogtam hozzá.*
-Hello a nevem Drew.-*mondtam vigyorogva és kihúztam magam.*-És a te neved?-*kérdeztem kiváncsian, és megráztam a sörényem. A dumcsizás sosem volt az erősségem, nem tudtam mit is mondhatnék vagy kérdezhetnék még. *
-Öhm Messziről jöttél?-*kérdeztem újra és vártam a válaszát.* |
*Fáradta legelészek a mén karámhoz közel eső részen. Soha sem szerettem az utazást erre most vagy fél napotzötykölődtem a lószállítóban. A gazdám még nem érkezett meg gondolomhiszen nem jött ki hozzám. Felemelem a fejem és körbekémlelek. Egy számomra új, fekte mén vágtázik körbe. Köszönés képpen nyihogok neki. Ha közelebb jön folytatom*
- Szia. Neked mi a neved? Még új vagyok...
|
*Amikor végre kiengedtek a legelőre, gyorsan elvágtáztam, bakolgattam és ugrándoztam. Már vagy két három napja nem dolgoztam, azért voltam olyan energikus. Aztán egy kis idő múlva lenyugodtam néha néha szóba elegyedtem a többiekkel de az időm nagy részét legelészéssel töltöttem. Volt rajtam kivul itt egy mén meg eegy kanca a kerités túloldalán de ők átugrották a kerítést és elmentek. rosszallóan prüszköltem egyet.*~ Azt hiszik hogy milyen menő dolog kiszökni a vadonba, igazábol nem az. Szerencséjük hogy senki nem vette még észre hogy eltűntek. Ha megkerülnek akkor lesz nekik jaj...~*gondoltam és tovább legelésztem.* |
*A lovak nagyon jól elvoltak, ezért gondoltam, elmegyek sétálni, ezért még megsimogattam a lovakat, utána az erdő felé vettem az irányt, amit még Shine-az fedeztem fel.*
//Folyt. Köv. Világos erdő//
 *Jamie megsimogatott, és elment. Itt volt az alkalom. Jake-re néztem, és dadogva beszélni kezdtem.* -Őő... Nincs kedved... Őő... Elmenni a... mondjuk a vízeséshez?- *Na, csak sikerült. Ha ember lennék, most alaposan elvörösödtem volna. A földet néztem, és vártam Jake válaszát...*
|
 -Szia, neked is.-*köszöntem a tarka kancának kicsit félvállról, és folytattam a legelészést. Észrevettem hogy Shine engem néz, felemeltem a fejem, és rámosolyogtam. Felnéztem az égre. A Nap nagyon erősen sütött, bár már nem volt a legmagasabban. *-Hú meleg van...-*mondtam és vettem egy nagy levegőt. Tekintetem megint Shine szeme felé tévedt, amikor találkozott a tekintetünk elmosolyodtam.*
|
[226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Miközben Drewt simogattam néztem a Yasmine és Thayne között lejátszódó kedves pillanatot. Elmosolyodtam. Eszembejutott amikor Drewval először találkoztunk. Én nem igazán kötöttem le őt, de engem nagyon megbabonázott a nagy fekete mén. Olyan szép volt, ahogy végigvágtatott a legelőn egy másik társával majd odajött hozzám hátha kap egy kis nasit. Folyton csak a hasára gondolt, egy vödör zabért még a kútba is beleugrana. Thayne hangja zökkentett ki a gondolatmenetemből.* 
-Értem. Nagyon szép 
-Hm nem tudok ilyenről...-*mondtam elgondolkozva és az istáló felé néztem. Nita sóvárogva emelte ki a fejét a bokszból, de őt nem engedték ki a legeőre, max csak ha száron van.*-Ó de Nita! Istállóban született, mégis egyfolytában a vadonba vágyik, van egy lovasa, folyton megpróbálja rugni harapni.-*magyaráztam az észrevételeimet.*
*Jamie megsimogatott, és elment. Itt volt az alkalom. Jake-re néztem, és dadogva beszélni kezdtem.* -Őő... Nincs kedved... Őő... Elmenni a... mondjuk a vízeséshez?- *Na, csak sikerült. Ha ember lennék, most alaposan elvörösödtem volna. A földet néztem, és vártam Jake válaszát...*
-Szia, neked is.-*köszöntem a tarka kancának kicsit félvállról, és folytattam a legelészést. Észrevettem hogy Shine engem néz, felemeltem a fejem, és rámosolyogtam. Felnéztem az égre. A Nap nagyon erősen sütött, bár már nem volt a legmagasabban. *-Hú meleg van...-*mondtam és vettem egy nagy levegőt. Tekintetem megint Shine szeme felé tévedt, amikor találkozott a tekintetünk elmosolyodtam.*