Témaindító hozzászólás
|
2009.10.24. 15:52 - |

|
Teljesen felszerelt istálló. Tágas boxok és normálisan van takaritva is.
|
|
[933-914] [913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Már egy jó ideje bevittem Twit az istállóba, aki kicsit mérges lett, hogy már nem maradhatott kint.* - Bocs haver. - *mondtam neki röviden és megpaskoltam, közben azon gondolkoztam, hogy mit is csinálhatnék. Aztán eszembe jutott, hogy letisztítom a lovam, így a nyergesbe mentem az ápolócuccokért és elkezdtem pucolni. A gyökefével szépen lassan végighúztam mindenütt a szőrén, ami egyébként nem is volt annyira koszos, csak a farán volt egy kis sárfolt. Twi türelmesen állt akkor is, amikor a szőrkefével vittem ki a szőréből a port, és akkor is amikor a patáit kapartam ki. Miután végeztem, vissza vittema a pucoló cuccokat, ám útközben össztalálkoztam Sonnyval. Szépen ki volt öltözve, így kíváncsi lettem, hogy hova mehet, de csak egy lenéző pillantással kérdeztem meg.* - Te meg hová mész? - *kérdeztem.* - A városba. Amúgyis, neked nem tök mindegy? - *mondta bosszúsan, mire felemeltem a szemölködöm és tovább mentem a lovamhoz, ő pedig kiment az istállóból.* ~ Városba. Chö. ~ *gondoltam. Rosszkedvem volt, így már csak egy fél répát adtam a lovamnak, aztán pedig kimentem a boxból és leültem a szénabálára. Mira nyihogott egyet felém, de én nem figyeltem rá.*
|
*Sonny hirtelen, mintha valaki megfogta volna a lábát, már a földön csücsült, de én is.* - MI FOLYIK ITT? - *kérdeztem már kiabálva és felálltam, kezeimet pedig a fejemre tettem. Sonny visszaült a bálára és gyenge hangon azt mondta nem tudja. Mikor már tényleg nagyon ideges voltam, hirtelen szinte egy varázsütésre, abbahagyták a lovak én meg egy nagyot sóhajtottam. Sonny a lovához ment én pedig az enyémhez. Twi még mindig ideges volt, de örült nekem.* - Szia haver. Mizu? - *paskoltam meg a lovamat, mire ő nyihogott egyet.* ~ Ki kéne vinni őket a legelőre. ~ *gondoltam és egy kis idő múlva kimentem a boxból.* - Persze. - *mosolyogtam rá és elmentem a nyergesbe, majd visszajöttem egy teli pohár vízzel.* - Itt van. - *mondtam neki mosolyogva. Sonny megint lovát kezdte el védeni, miután megitta a vizet.* - Egy picit?? ... Elfogult vagy. Már megbocsáss de Miracle bolond. - *mondtam flegmán és csodálkozva.* - Nem igaz... Najó kicsit furcsán viselkedett de minden lóval előfurdol, hogy.. - *folytatta Sonny de én közbevágtam.* - Őrülten rohanni kezd fának vágja lovasát, aztán később még a bokszában ugy ugrálni kezd hogy saját magában is kárt tesz? - *kérdeztem meglepett arccal, de erre már nem tudott mit válaszolni. Leültem a bálára.* - Jól van. Semmi baja sincs. Ő nem volt olyan bolond mint a tied. Amúgy Miracle hogy van? - *kérdeztem és közben azon gondolkoztam, vajon Twi meg még pár ló miért nem bolondult meg. Aztán eszembe jutott a legelő.* - Hallod, nem visszük ki a lovakat a legelőre? - *ajánlottam, mire Sonny bólintott, én meg mentem Twilight kötőfékéért, felraktam a fejére és kivezettem a legelőre.*
//Folyt köv. Legelők//
|
*Halk zörej hangzott fel a nyergesből, Chad megkérdezte hogy hallottam e, és egy pillanat vészjósló csend után dörgedelmes óriási dobbantások hallatszódtak némely bokszokból, ilyen hangosan még életemben nem hallottam lovakat toporzékolni. Láttam hogy Mira is ideges, Chad felállt és én is fel akartam Pattanni de Chad egy könnyed csuklómozdulattal lökött vissza a bálára. Azt mondta hogy itt kell maradnom én meg bosszúsan néztem utánna ugyan nem voltam telég jól ahoz hogy álldogálljak, de mégis ugy éreztem magam mint egy kisgyerek akinek megmondják mit csináljon. Eszembe jutott hogy Chad is igy érezhetett amikor fordítva volt a dolog ezért nem mondtam semmit, csak megtámasztottam magam a kezemmel, a másikban meg a kicsit vértől csöpögő zsepit nyomogattam a homlokomra. Megrémített a lovak nyugtalansága és a düh ami terjengett az istállóban. Ijedten hördültem fel amikor Chad fejétől kb 5 centire csattant az egyik ló foga. A fiú odajött hozzám és mondta hogy a lovam megint megőrült. Fájdalom nyilalt a vállamba, olyan erős hogy még a zsepit is kiejtettem a kezemből és gyorsan odakaptam. Olyan volt mintha valkai megkarmolta volna pont a sebet. Chad megkérdezte hogy jól vagyok e, én meg már szóra nyitottam volna a szám, de hirtelen mintha valaki megfogta volna a bokámat és nagyon erősen lerántott a báláról. *-Óh basszus...-*kiáltottam fel mert persze hogy ráestem a vállamra. Chad is a földön ült, és a meglepettséget düh váltotta fel benne.*-MI FOLYIK ITT?-*kérdezte megemelt hangon és felpattant, én meg a vállamra szorítottam a kezem, összeszorítottam a számat, és visszaültem a bálára.*-Nemtudom.-*mondtam elcsukló hangon. A lovamra néztem aki hangosan és élesen felnyerített, pár ló követte is a példáját. A hangjuk kisértetiesen csengett, olyan volt mint egy kétségbeesett hangos sikoly. De ennek végeztével minden szinte egy varázsütésre szűnt meg. Csend telepedett az istállóba csak egy egy ló horkantott egyet zavartan. Mira leengedett fejjel állt a bokszában, az oldala hullámzott, és megijedtem hogy baja esett. Felálltam és a bokszok falának támaszkodva mentem Miraclehöz. Chad most nem állitott meg csak pár pillanat múlva idegesen követett. Miracle nyakának támaszkodtam. A lovam vállán egy helyen kis hegy látszott amiből lassan csordogált a vér. A bokszajtóban lévő fémcsavar okozhatta ami ugyan nem volt éles de akkora arővel nekicsapódni amekkorával Miracle is tette nem lehet valami kellemes.Mivel más nem volt nálam megfogtam a topom egyik részét ami a sebbel azonos magasságban volt és odanyomtam hogy letöröljem a lovam drága vérét. A kanca felemelte a fejét, és ovatosan az ép vállamhoz nyomta azt. A szemem sarkából láttam hogy Chad is bement Twilighthoz. Átöleltem Mira nyakát, és kibuggyant egy könnycsepp a szemeből. Nagyon megijedtem. Furcsa volt minden, és borzalmasan éreztem magam, mind fizikailag mind lelkileg. Kb fél perc múlva kiléptem a bokszámból becsuktam azt és visszavánszorogtam a bálához. *-Chad... Tudnál hozni nekem egy kis vizet?-*kérdeztem.*
-Tudod, az az érzésem támadt hogy futni akarok nem akarok haza menni, és... és olyan voltam mint egy bolond állat, olyan voltam mint egy hülye ragadozó akit a gyilkolás hajt. Engem is körülbelül ez hajtott. Megőrültem... Én sem tudom mi történt.-*magyaráztam Twi meg kicsit rosszallóan rázta a fejét. *-Furcsa volt mégis jó érzés. Tudod...-*folytattam volna de egy furcsa zúgást hallottam, a fülemben őrült hanggal dobogott a szivem, és a szemem elé vörös köd pergett. Dühösen toporzékolni kezdtem, elsötétült minden aztán később zihálva riadtam fel, mint aki rosz álmot látott. Csak én nem álmodtam semmit. Lahajtottam a fejem, és még mindig kapkodtam a levegőt. Úgy gondoltam hogy az egész nap volt egy rosz álom és Sonny nem is esett le és még most fog következni hogy Twilightal elmegyek randizni és Chadéket letesszük valami vizes helyen. De aztán a bokszom zárának kattanását hallottam felkaptam a fejem, és a véres zavarodott kicsit bamba Sonnyt látva, hátracsapott fülekkel grimaszoltam egyet. Nem álmodtam. De akkor mi volt ez. Fájdalmat éreztem a vállamon, láttam hogy Sonny szorítja a pólóját oda és amikor elvette láttam hogy a véremet törölte le vele. hozzádörgöltem a fejem Sonny karjához ő meg átölelte a nyakam. Így álltunk egy darabig, én megnyugodtam, és Szerintem Sonny is jobban lett egy kicsit. Kedves gazdá kisétált bezárta az ajtómat és visszaült a bálára. Twilightra néztem, szememből egy kis zavarodottság szomorúság, és fájdalom csengett. *-Mi történt? -*kérdeztem halkan. Ki akartam menni az istállóból a szabadba, csak egy kicsit... A hely teljesen összezavart.*
//Folyt köv. Legelők//
|
*Még mindig kajáltam. Közben néha Mirával beszélgettünk, bűntudatos volt.* - Hát igen... Elég furán viselkedtél... Mi ütött beléd? - *kérdeztem kíváncsian és közelebb mentem a boxom ajtajához. Miracle elkezdett magyarázni és én közben bólogattam, de nem tudtam megérteni, hogy nem képes magán uralkodni. Amikor már majdnem befejezte, hirtelen abbahagyta egy pillanatra, majd füleit hátracsapta és ágaskodni, rugdosódni kezdett. Úgy néztem rá, mint valami idiótára, bár az igazat megvallva, most az is volt.* - Bocsika... de jól vagy? - *kérdeztem és lejjebb eresztettem pej nyakam. Ő nem válaszolt, tovább rugdalózótt. Még egyszer megkérdeztem, ám ekkor egy másik lótól kaptam választ.* - Én sem tudom mi folyik itt, de egy biztos: ezek megőrültek! - *mondta, mire én bólintottam és többi lóra néztem; néhányan ugyanígy furcsálták ezt és kíváncsian nézegettek ki boxaikból, de a legtöbben ugyanazt csinálták, mint Mira. Kezdtem ideges lenni, és járkálni kezdtem a boxomban, már amennyire egy ilyen boxban járkálni lehet... Chadet is megláttam, aki tehetetlen volt, na meg ideges. Egyre jobban féltem és ki-ki fele tekingettem, de semmit sem láttam.*
|
- Élek. Csak fáj a fejem, meg furán látok, meg szédülök...Meg a vállam is. - *mondta, és felszisszent. Elmosolyodtam és arcára néztem, ami már nem volt fehér, de látszott rajta egy-két kissebb seb és a homlokán még folyt a vér. Egyszer csak felpattant és Mira boxa mellé ment, majd furcsán, mint valami kigyó visszajött, de közben nekiment néhány boxnak is. - Most nem kéne járkálnod... - *mondtam neki szigorúan, de közben mosolyogtam. Megköszönte, hogy vigyáztam rá.* - Nincs mit. - *mondtam és elmosolyodtam. Sonny még mindig rosszul volt, így hátradőlt.* - Hát tényleg elég dilis tud lenni. - *mondtam vigyorogva, mire ő megvédte Mirát.* - Nem is dilis! Csak nem tudom... hogy mi ütött belé. - *forgatni kezdtem a szemeimet. Hirtelen valami fura zajokat hallottam a nyergesből, mintha valami leesne, így felkaptam a fejem és a nyerges felé néztem.* - Te is hallottad? - *kérdeztem Sonnyt, ám nem sokkal később a lovak elkezdtek a boxukban rugdolódni és éles nyerítést hallattak.* - Mi a fene folyik itt? - *kérdeztem és felálltam, hogy megnézzem mi történhetett. Sonny is fel akart állni, de én visszatoltam.* - A-a. Te most itt maradsz. - *parancsoltam neki szigorúan és elindultam a folyosón. Miracle megint úgy viselkedett, mint amikor Sonnyval elrohant és a többi ló is. Mintha... megvadultak volna valamitől. Gyorsan Twijra pillantottam, ám ő csak kíváncsian nézegetett ki a boxából és ideges volt, de nem olyan mint a többi ló.* - Mi a fene ütött belétek???? - *kérdeztem mérgesen a lovaktól és kezeim az oldalamhoz csaptam, de ők mintha meg sem hallottak volna, tovább cirkuszoltak. Odamentem az egyik lóhoz és beakartam nézni hozzá, de ő meg akart harapni.* - Anyád! - *mondtam neki és gyorsan elhúztam a fejem. Tehetetlen voltam, nem tudtam mit csinálhatnék. Sonnyra néztem; nagyon ijedt volt, és félt. Odamentem hozzá.* - A lovad megint megőrült, a többivel együtt. - *mondtam neki, mire ő megfogta a karját és erősen szorította. Láttam, hogy valami baj van, így megkérdeztem.* - Minden rendben? - *kérdeztem és kezemet a másik, nem fájós vállára tettem.* |
*Majdnem bealudtam de Chad hangja visszazökkentett az ébrenlétbe. *-Jobban. Mikor érünk haza?-*mondtam mivel a fülem már nem zúgott olyan hangosan, de a fejem még mindig rohadtul fájt, sőt már a vállamat is kezdtem érezni.Chad mondta hogy most, és hamarosan tényleg meg is érkeztünk. Próbáltam követni Chad példáját de mivel kicsit szerencsétlenkedtem, ezért ő határozottan megfogott és leszedett Twi hátáről én meg ijedten kapaszkodtam a vállába. Amikor viszonylag biztonságos talajt éreztem a lábam alatt, próbáltam kevésbé dölöngélni.*-Köszi Chad... Rendes vagy...-*mondtam kicsit akadozva. A fiú bálákhoz vitt leültetett és rámszólt hogy maradjak ott, én meg csak pislogtam rá aztán néztem magam elé és erősen törtem a fejemet, hogy mi történt és milyen nap van. Arra eszméltem fel a nagy eszmefuttatásból (ami eredmény nélkül maradt mert közben elkalandoztak a gondolataim) hogy Chad huppan le mellém, és kedvesen megkérdezi hogy hogyan vagyok. Már kezdtem magamhoz térni ugyhogy furcsálltam az aggodalmát, de nem mutattam.*-Élek. Csak fáj a fejem, meg furán látok, meg szédülök. Meg a vállam is.-*mondtam és a vállamra néztem ami eléggé csúnyán nézett ki. Felszisszentem amikor a toppom pántja hozzáért úgyhogy lehajtottam azt a karomra. Égett az a rohadt seb, és éreztem hogy a homlokomon még mindig folydogál valami. Megpillantottam az övtáskámat Miracle boksza mellé akasztva, felpattantam, de aztán kicsit furcsán kigyóvonalban tudtam csak megközelíteni. Amikor odaértem megkapaszkodtam fogtam a táskát majd egy nagy levegőt véve lassan visszavánszorogtam a bálákhoz(bár néha kicsit nekimentem a bokszoknak de mit számit az xD). Leültem Chad mellé, és megtörölgettem a homlokom.*-Köszi hogy vigyáztál rám...-*mondtam Chadnek halkan, egy halvány mosollyal. Hirtelen megszédültem, mert egy kis elhalkulás volt a kép szabályosan fordult fejjel lefelé és még éreztem hogy majdnem jön a boa ugyhogy egy grimasszal hátradőltem.*-A szüleim megmondták, nem kellene egy ilyen lovon lovagolnom mert előbb utóbb bajom lehet belőle... De eddig normális volt...-*gondolkoztam hangosan, és megfogtam a homlokom.*
|
*Futni támadt kedvem és eszem ágában sem volt hazamenni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve elragadtam Sonnyt, és már amikor futni kezdtem tudtam hogy rosszul cselekszem, de innentől nem volt megállás. Ha elkezdem be is fejezem. Miközben a bokrok között futottam néhány tövis felsértette a lábam és a szügyem. Sunyítva és összevont szemöldökkel vigyorodtam el, és őrült módon tekeregve forogva kerültem ki a fákat amik elém kerültek. Gondoltam itt lerakom Sonnyt, és egy kis fondorlatos pörgéssel sikerült is. Egy ideig megtorpanva figyeltem mit csinál majd elrohantam. Futottam jó sokat, de aztán kifulladva megtorpantam, és hátranéztem. Zihálva fordultam ujra előre. Lehajtottam a fejem, és összeszorítottam a szemem meg dühösen levontam a szemöldöm.*~Úristen egy vadállat vagyok... Megőrültem ettől a helytől... Most otthagytam Sonnyt, és lehet hogy valaki komoly baja lett. Hiszen majdnem egy fának csapódott szegény. Úristen... Megőrültem.~*gondoltam magamban, majd ijedten sarkon fordultam és szaporáztam visszafelé a lépteimet. Más irányba mentem mint ahonnan jöttem, megbotlottam és elborultam a szúrós bokrok között. A kis szúrások nem fájtak viszont a jobbelső lábamat bevetem ugyhogy csak lassabb tempóban tudtam haladni, de szerencsére hamarosan odaértem. Láttam hogy Sonny szédeleg, Chad meg megfogja és visszateszi a fa mellé. Elvigyorodtam és Twilighthoz léptem. Amikor Chad észrevett, megkönnyebbült de éreztem hogy mérges rám. Sonny nem érzékelt semmit a külvilágból, csak amikor hallotta hogy itt vagyok, akkor próbált felkelni, de szerinem ebben az állapotában nem tudott volna megkülömböztetni Twilighttól sem. Meglepetten láttam hogy Chad maga mögé ülteti Sonnyt.*-Neked mindig igazad van.-*mondtam gúnyosan de azért egy csábos mosolyt dobtam Twinak. Amikor elindultunk Sonny lábához érintettm az orrom és ugy követtem őket. Chadre néztem, akinek vörös volt az arca.*-Háháhá biztosra veszem hogy nem csak melege van.-*mondtam nevetve és lemaradtam egy kicsit mert egy keskeny részen készültünk elmenni. Sonny egy két perc mulva észrevette hogy hiányzok melőle, és kómásan a száromért nyúlt, én meg gyorsan odamentem mellé nehogy lecsússzon Twi hátáról. *-Csinálunk ilyet máskor is. -*jelentettem ki mosolyogva. Amikor odaértünk Chad leszállt levette Sonnyt is, aztán bevezette Twilightot. Türelmesen álldogáltam a folyosón majd a bálán üldögélő Sonnyra néztem, aki bambán nézett ki a fejéből. Elmosolyodtam majd észrevettem hogy Chad megfogja a száramat és bevezet a helyemre.*-Tele vagyok... ÉS gondolom mára ennyi, mert sikerült okosan leamortizálnom szegény Sonnyt.-*mondtam bűntudatosan Twilightra nézve.*
|
*Sonny a hátamra döntötte a fejét, mire én kicsit elvörösödtem, zavarban voltam, de ezt próbáltam nem mutatni Sonnynak. Kérdezte, hogy hova is megyünk.* ~ Tényleg agyrázkódása van. ~ *gondoltam és elmosolyodtam, majd röviden válaszoltam neki.* - Haza. - *mondtam, de Sonny újabb kérdést tett fel.* - Wild Rose Island...Istálló. - *mondtam türelmesen, majd jobban szorítottam a sarkammal Twilight oldalát, mivel egy nagy bokros részen mentünk keresztül. Mikor végre kijututtunk az erdőből, megkönnyebültem felsóhajtottam és megkérdeztem Sonnytól, hogy van.* - Jobban. Mikor érünk haza? - *válaszolt, majd kérdezett és innen már tudtam, hogy tényleg jobban van.* - Most. - *mondtam vigyorogva, mikor a fák mögül, hamarosan látszani kezdett az istálló. Éhes voltam, így örültem, amikor Twi gyorsította lépteit, gondolom, ő is hasonlóan éhes volt. Mikor a boxa előtt voltunk, lassan leszálltam róla, majd Sonnyra pillantottam, akin látszott, hogy el kell neki a segítség.* - Segítsek? - *kérdeztem, mire ő nem válaszolt, de tudtam, hogy a válasz igen lenne, így óvatosan leszedtem róla, ő félt hogy leejtem, így erősen belémkapaszkodott. Mikor már a talajon volt, biztonságban, kicsit zavarodottan, de megköszönte.* - Öhm... Szívesen. - *mondtam mosolyogva, majd megfogtam a karját és odavezettem a bálákhoz.* - Maradj itt. - *mondtam neki kicsit nyersen, aztán visszaindultam a lovakhoz és Twit bevittem a boxába, leszerszámoztam és adtam neki egy répát, mire ő hozzámdörgölte orrát.* - Jólvan haver! - *mondtam és megpaskoltam a nyakát. Rájöttem, hogy ez a ló ugyanolyan mint én és ennek megörültem, majd hirtelen eszembe jutott, Sonny vár Mira pedig még mindig itt ál a box előtt, így gyorsan bevezettem a kancát a boxába szerszámostul, majd Sonnyhoz futottam és leültem mellé.* - Jól vagy? - *kérdeztem aggódva és megérintettem a hátát.*
|
*Mirával dörgöltük egymáshoz az orrunkat, ám hirtelen húzást éreztem a számban, így abbahagytam és lépésbe váltottam. Örültem, hogy Sonny és Chad végre nem veszekednek és meglepetten tapasztaltam, hogy Chad a háta mögé ülteti rám.* ~ Tudtam én hogy van köztük valami... ~ *gondoltam kicsit pimaszul, majd a kancához fordultam.* - Látod cukorfalat? Én megmondtam... - *mondtam kicsit nagyképűen és csábosan rámosolyogtam Mirára. Közben éreztem Chaden hogy zavarban van és ennek örültem én is és Mira is. Sonny tényleg rosszul volt, mert ha nem nem lett volna rosszul, akkor nem ülne ilyen könnyen Chad mellé. Valószinű hisztizne, de előbb-utóbb csak mögé ülne.* - Olyan jó volt ma veled. - *mondtam halkan a kancának és rákacsintottam. Hamarosan az istállóhoz értünk, mire én felgyorsítottam lépéseimet, mert nagyon éhes voltam. Alig vártam, hogy Chad leszerszámozzon és adjon valami finomságot. Most nem haragudtam rá és ő sem rám, így mikor bejött hozzám nyihogtam egyet boldogan és hozzádörgöltem orromat.* - Te tényleg hasonlítasz rám. Kedvellek. - *mondtam neki és örültem, hogy olyan lovasom van, aki ugyanúgy gondolkodik, ahogyan én, majd beleharaptam a répába és mohón enni kezdtem.*
|
*Pár perc múlva hosszú csend következett, de engem most nem igazán zavart így meg sem szólaltam, csak 15 perc múlva a felállással próbálkoztam meg és bár kicsit megfájuldt akkor a lábam, simán felálltam, majd Sonnyra néztem.* - Felőlem mehetünk. - *mondtam és egy halvány mosolyt dobtam a lánynak, majd zsebre tettem a kezem és Twilight boxa felé mentem.* - Szia nagyfiú! - *köszöntem neki kedvesen, majd bementem hozzá. Úgy látszott, hogy már nem haragudott rám, mivel hozzámdörgölte az orrát.* - Jólvan. - *paskoltam meg, majd a nyergesbe mentem a cuccaiért és felszerszámoztam. Mivel nemrég ugrattunk és mert nem is izzadt le, nem volt piszkos, így nem pucoltam le. Miután mindent ellenőriztem, hogy jól csináltam-e, megfogtam a mén kantárszárát és kivezettem az istálló elé, majd felszálltam rá.* - Indulás. - *mondtam alig hallhatóan és megsimogattam a lovamat. Nem tudtam, hogy merre megyünk és szerintem Sonny se, de ő hagyta amerre a lova menni akart, így én is ezt tettem.*
*Már egy jó ideje beszélgettek Chadék és már kezdtem unni magam, így megszólaltam.* - Mondd csak Miracle, volna kedved megint otthagyni őket és eljönni velem egy romantikus vacsorára? - *kértem randit a kancától, mire ő elmosolyodott és beleegyezett.* ~ Alig várom. ~ *Hirtelen Chadet találtam a boxom előtt, aki bejött, mire én hozzádörgöltem az orrom.* ~ Megbocsátok neki. ~ *gondoltam, majd hagytam, hogy Chad megpaskoljon és felszerszámozzon.* - Terepre megyünk, igaz? - *kérdeztem Mirát, ám ő már nem a boxában volt, hanem kint, az istálló előtt. Chad mindent ellenőrzött rajtam, majd kivezetett az istállóból és felült rám, majd megsimizett.* - Kövess, cukorfalat! - *bókoltam a kancának majd a kis tavacska felé tartottam.* - Szólíthatlak Mirának? - *kérdeztem, mire bólintott. Alig vártam, hogy a randi helyszinére érjünk, így kicsit gyorsabban léptettem a kelletténél, de Chad ezt észre sem vette, mivel tök jól elvolt Sonnyval. Közelebb húzódtam Mirához.*
// Folyt. Köv. Kis tavacska // |
*Visszamenteem Chadhez leültem mellé, és dobtam neki egy széles vigyort, mert egész jó kedvem lett. *-Amugy.. Nem tudsz ugratni?-*kérdeztem rá újra mire Chad csak egy aranyos mosollyal visszakérdezett, én meg lassan bólogattam. Csendben üldögéltünk, engem nem zavart a csend, nem volt kínos, és úg Tünt Chadnek sem, mivel nem szólalt meg. Egy negyed óra múlva Chad megrpóbálkozott a felállással újból, és ezúttal egészen jól sikerülnt neki, bár látszott hogyha feláll kicsit elkapja a fejfájás és a lába is görcsöl de már korántsem volt annyira komoly a dolog.*-Hé Chad! Mit szólnál hozzá ha kimennénk terepre? Jót tenne neked egy kis friss levegő.. azthiszem nekem is.-mondtam kedvesen, és kissé oldalra döntöttem a fejem miközben a váaszt vártam, nemtudom miért, csak ugy megszokásból. Chad vállat vont és azt mondta hogy felőle mehetünk, úgyhogy felálltam és Miracle kantáráért mentem. Nyerget megintcsak nem hoztam azt csa edzeni és versenyezni használom, és amugy is mi lesz ha elkap az eső és megint eltévedünk. szétázik a nyereg. Átnéztem a bokszajtó fölött Chadékhez. Chad simán boldogult ugyhogy nem mentem oda segíteni. Csak megvártamamig Chad felszerszámoz, felpattantam Mira hátára és elindultunk. Tulajdonképpen nem tudtam merre, hagytam hogy a lovak irányítsanak.*
//Folyt köv. Kis tavacska//
|
*Már kicsit jobban voltam, amikor már a bálán ültem. Rámosolyogtam Sonnyra, örültem, hogy behozott ide, bár kicsit kínos volt, hogy alig tudtam járni. Sonny jólétem felől érdeklődött.* - Már jobban. - *mosolyogtam rá, majd megvakartam a fejem. Láttam, hogy Sonny elesik a bálamadzagba és nevetni kezdtem. Furcsamód Sonny is elkezdett nevetni, majd a hátára feküdt és a plafont nézte. Értetlen arccal ránéztem, majd ő megkérdezte, mivan, mire válaszoltam, de nem gúnyosan.* - Semmi. Csak ez egy nem mindennapi mutatvány volt. - *vigyorogtam rá. Nem akartam szemét lenni vele azok után hogy behozott és segített rajtam. Miközben Sonny bement a lovához, közben fel akartam állni, de eszembejutott, hogy lehet megint elesek, így inkább csak tovább ültem és vártam Sonnyt. Amikor leült mellém rámvigyorgott és megkérdezte, hogy tudok-e ugratni.* - Szerinted? - *kérdeztem tőle vigyorogva és egy kicsit felé hajoltam, mire Sonny maga elé nézett és bólogatott mint valami bábú. Már nem szédültem, csaka fejem meg lábam fájt, de az eléggé, így masszírozni kezdtem.*
|
*Kicsit szuszogva ültem a bálán, és legszivesebben mondtam volna Chadnek hogy nehéz de inkább nem mondtam semmit, csak sóhajtottam egyet és újult erővel álltam fel, majd felé fordultam.*-Hogy vagy?-*kérdeztem, és a derekamra tettem a két kezem. Megvártam a válaszát, majd mivel nem tudtam mit csinálni visszaindultam a bálához, de a lábam beakadt a bálamadzagba és akkorát estem hogy öröm volt nézni, esés közben még nyikkantam is egyet. Meglepett arccal ültem fel, a lábamra néztem és bosszúsan hördültem fel. Chad kicsit kezdett jobban enni mert úgy nevetett rajtam hogy majdnem ledölt a báláról. Ott voltam hogy menjen a jó édes mindenkitudja hová (xD Aki nem majd megtudja ) de aztán elképzeltem az ő szemszögéből, hogy csak hirtelen eltűnök a bála mögött egy meglepett sikolyfélével, majd aztán értetlen arccal felülök. Én is elkezdtem nevetni, szinte annyira hogy belefájdult a hasam ugyhogy hátradőltem a padlón, és a poros plafont néztem. Chad furcsán nézett rám, mire kicsit lenyugodva felültem és kiszabadítottam a lábam a madzag szorításából. Felkeltem és Chadre néztem aki furcsán nézett rám, mintha valami bolond volnék.*-Mivan? -*kérdeztem és leporoltam magam.*-Semmit, csak ez egy nem mindennapi mutatvány volt.-*mondta és tudtam hogy ezt burkoltam oltogatásnak szánta csak nem akart szemét lenni velem mosthogy behoztam ugyhogy, csak biccentettem egyet, és bementem Miraclehöz, hogy lássam jól megszáradt e már hogy lekeféljem.* |
*Az istállóhoz érve már kicsit megnyugodtam, nem voltam dühös Chadre, csak rosz érzés volt hogy neki nem jó semmi, megpróbálnék segíteni és erre visszapofázik. *~Csináljon amit akar.~*zártam le a dolgot ezzel a gondolattal, bevezettem Miraclet a helyére, lekaptam róla a cuccait, és a nyergesbe vittem, Mentem volna vissza Miraclehöz, amikor megakadt a szemem Twilighton, Miracle boksza előtt álldogállt, és kedvesen nyomták az orrukat egymáséhoz. Elmosolyodtam, és sajnáltam hogy nem egymás mellett vannak, csak egymással szembe. HA szereted a másikat egy folyosó ami elválaszt titeket is mérföldeknek tűnhet. Twiligthoz mentem, kedvesen végigsimítottam a nyakát majd az orrát, aztán óvatosan de erőteljesen elhúztam Miracletől és bevezettem a bokszába.*-Bocsi szépfiú most nincs randi. De tudod mit? Az egyik boksz melletted üres. Majd megkérdezem Robertséket hogy átköltöztethetem e melléd. Majd arra hivatkozom, hogy fényesebb.-*kuncogtam, miközben leszerszámoztam a mént és Twilight mintha értette volna ugyan kicsit megsértődött hogy nem álldogálhatott a kancám boksza előtt, de azért kedvesen megbökdösött. Chad jutott róla eszembe. Kicsit oldalra döntve a fejem Twilightra néztem. Büszke volt, akaratos, de ha akart tudott kedves is lenni. Megsimogattam a fejét. Ugyan hasonlitott Chadre, mégis szimpatikusabb volt mert nem tudott beszélni, és mert a lovak sosem bántanának szándékosan. Kivittem Twilight cuccait a boksz mellé, bezártam a mént és visszamentem Miraclehöz megdörzsölgettem a hátát szalmával ahol kicsit izzadságfoltos volt, aztán puszit nyomtam az orrára.*-Pihenj kicsim majd később még megyünk egy jót lovagolni terepre.-*mondtam, és kinyitottam az önitató csapját amit akkor zártam el amikor bejöttünk nehogy leforrázza a tüdejét, de azóta mostmár nem szuszogott a drága ugyhogy nyugodtam hagytam hogy igyon. Kiléptem a bokszból, ahonnan rá lehetett látni a pályára. Egy lány gyakorolt, Chad meg néha néha megpróbálkozott állóhelyzetbe küszködni, de mindíg sikertelenül. Egy sóhajjal beadtam a derekam, és elindultam kifelé. Szegény Chad Mindíg amikor már félig felsikerült állnia dülöngélve rogyott térdre, gondoltam hogy biztosan szédül és forog vele a világ és ezért nem tud menni.*
*Twilight orrához nyomtam az orrom amikor Sonny elvitte a cuccaimat. Később amikor visszatért elvezette Twilightot, és kedvesen beszélt hozzá arról hogy majd elintézi hogy átkerüljek a szomszédjába, ugyhogy a szétválasztás miatti zsörtölődésem rögtön alábbhagyott. Sonny leszerszámozta Twilightot is, Bejött hozzám megpucolgatott, aztán végre kinyitotta az önitatómat. Mohón kortyoltam belőle, majd Twilightra néztem.*-Bír téged, ennek ha másért nem azért is örülhetsz mert majd mindig ho neked valamit. Ráadásul a kedvünkért étkerülök majd melléd. Legalábbis remélem.-*mondtam lelkesen és egy bájos szempillarebegtetést küldtem Twilight felé.*
|
Rózsa:-Már alig várom,hogy kimehessek egyet edzeni Sarahval és,hogy ugrathassak meg gallopozhassak ,jaj de finom ez a zabos alma- gondoltam és amikor elfogyot ittam majd neki láttam a szénának. -Mikor végeztem Sarah elkezdett lecsutakolni.
-Okos kislány mondtam Rózsának majd lecsutakoltam fölszerszámoztam, ölültem rá és mentünk az ugró pálya felé.((folyt.díjugrató pálya)) |
Reggel 6 volt senki se volt rajtam kívűl csak én és a csodás lovak,Köszöntöttem a lovakat majd szaladtam Rózsa boxához.
-Jó reggelt kislány-moondtam és gyorsan kinyitottam az istálló ajtótmajd adtam neki a homlokára egy nagy puszit.
-Hogy aludtál, én csak rád gondoltam- válaszoltam és közben selymes sörényét simogattam, Rózsa válasza egy halk barátságos és őszinte nyerítés vol ezzel azt,hogy,,-én is".
-Pillanat már is hozom a reggelit majd megpaskoltam a nyakát és rohantam a takarmányos felé megtöltöttem zabbal az etető vödröt szeleteltem bele almát majd egy friss tizsta vizet töltöttem a másik vödrébe siettem vissza a boxához. itt is vagyok. és természetesen nézd mit kapsz. mutattam,hogy mit 3 kockacukrót kotortam elő a lovaló nadrágom zsebéből és oda nyújtottam neki. Vidáman elropogtattta
-Ó és itt a nagy finom sárga répa-adtam oda az én csodás paripámnak Rózsának.Utána megtöltöttem az etőjét eléje raktam a vizes vödöt és a szénahálóját jól megtömködtem szénával. |
*Álmosan néztem szét a boxomban, majd a szemközti boxra pillantottam, ám Miracle nem volt ott.* ~ Biztos kivitte Sonny. ~ *gondoltam, majd szénát kezdtem el majszolni. Nagyon jól esett a friss, finom széna. Miután alaposan kiettem a szénatartóból a kajám, inni kezdtem, majd a boxom kijáratához mentem és kíváncsian kinéztem. Sajnos nem láttam Miraclet, így megfordultam és az ablakból próbáltam kinézni, mivel a boxom felett volt egy kis ablak, de nem csak nekem hanem még pár ló boxa felett is. Így sem láttam semmit, így szomorúan ásítottam egyet, majd meghallottam Chad hangját.* ~ Jajj ne! ~ *gondoltam, a szemeimet forgattam, majd prüszköltem egyet és vártam hogy Chad idejöjjön.*
*Mikor beléptem az istállóba, láttam, hogy senki sincsen bent.* ~ Biztos már a pályán vannak. ~ *gondoltam, majd Twight boxához igyekeztem, kinyitottam és megsimogattam a mént, de ő hisztisen felrántotta a fejét, így rászóltam.* - Jólvan! - *mondtam, majd beszaladtam a nyergesbe, kihoztam a pucolócuccait és megpróbáltam leápolni, a szőrkefével és a gyökérkefével nem is volt semmi probléma, de a patáit nem nagyon akarta feladni.* - Twilight! - *szóltam rá, mire nagy nehezen ugyan de feladta a lábát. Miután mind a 4 patáját kikapartam, visszaszaladtam a nyergesbe és a mén felszereléseivel tértem vissza. A kantárt simán feltettem rá, de a nyergelés nem volt könnyű dolog. Amikora hevedert húztam, mindig teleszívta magát levegővel direkt, hogy ne tudjam a hevedert meghúzni.* - Na ne szórakozzál velem! - *szóltam rá idegesen, erre kicsit megijedt, így végre fel tudtam rendesen nyergelni. Ezután ellenőríztem, hogy mindent jól csináltam-e, majd lazán kivezettem az istállóból lovamat és a díjugrató pályára tartottam vele. Közben azon agyaltam, hogy vajon hogy ne égessem le magamat Sonny előtt.* - Úgyis kitalálok valamit, hiszen én vagyok Chad! - *bíztattam magam és ettől jobb kedvem lett.*
|
*Jókedvűen értem be az istállóba, és egyből Miracle felszereléséért mentem. Leraktam a földre a nyerget meg a kantárt, és bementem Mraclehöz, akinek nyitva volt az ajtaja. Furcsálltam a dolgot pedig biztos voltam benne hogy bezártam. Adtam egy almát Mirának, és végignéztem a lábait, de a kancával minden rendben volt, kipihent volt, és nem volt koszos sem, tehát nem járt a szabadban. Végül csak megvontam a vállam, ha nem esett baja akkor csak ennyi baj legyen. Twilight, is a bokszában állt innen tudtam hogy én leszek az első a pályán, sőt talán Chad el sem jön. Felkantároztam, majd felnyergeltem Miraclet. Engedelmesen tűrt mindent, nem szívta magát tele levegővel, nem próbált megharapni vagy megcsípni. Mindíg ilyen kedves kis ló volt. Végül kivezettem a folyosóra, mégegyszer ellenőriztem a szijakat, majd hoztam a pálcámat hátha szükségem lenne rá, és elindultam vele a dijugrató pálya felé.*
*Késő estig beszélgettünk meg szemezgettük a szénát, aztán amikor már kezdtünk álmosodni Twilight visszament a helyére.*-Jóéjt.-*köszöntem át neki. és az orrommal magamra hajtottam a bokszajtót. Lefeküdtem, és eldőltem az oldalamra. Hamar el is aludtam. Furcsa álmom volt, sok ismeretlen lóval találkoztam mindegyik kedves volt velem, úgy viselkedtek mintha ismernénk egymást. Aztán találkoztam egy kancával állítólag az édesanyámmal akinek a külsejére az álmom után nem is emlékeztem, de úgy ért véget az álmom mint a vad csikókorom, a farkasok széttépték a kancát és én felriadtam. Nem kavart fel az álom, csak rosz volt átélni ujra. De nem ez volt az első alkalom hogy ujra átéltem ezt a borzalmas élményt az álmaimban. Csak most intenzívebb volt. Felkeltem, már pirkadt úgyhogy megráztam magam és az önitatómhoz léptem. Később amikor Twilight is felébredt köszöntem neki. Egy óra múlva körülbelül megérkezett Sonny, kaptam tőle egy almát, felnyergelt és elindultunk kifelé. Kicsit haboztam, és a szememmel Chadet kerestem. Kár hogy nem velük megyünk. Bár Sonny pálcát hozott, úgyhogy biztos voltam benne hogy csak edzeni megyünk. *
//Folyt köv. Díjugrató pálya// |
-Ne is mond én is...-*mondtam, és a gyomromra tettem a kezem, ami sajgott az ürességtől. Még délben ettem amikor elindultam otthonról. Már fél 10 körül volt. Bevezettem Miraclet, gyorsan lekaptam a kantárját, levakartam róla a sarat, és egy vizes ronggyal ledörzsöltem a kantárról a sárpöttyöket. Nehogy rászáradjon és tönkretegye az elengáns fekete bőrt. Még jó hogy nem vittem nyerget, most szt is tisztítgathatnám. Chad elköszönt, és nem tudtam magamban eldönteni, hogy a lovakból, belőlem, vagy a kalandokból volt elege, és nem csodáltam volna ha belőlem, szegényt mindig ha megijedtem átkaroltam vagy valami. De legalább élő pajzsként használhattam.Elvigyrordtam és bveléptem a nyergesbe. Felkapcsoltam a lámpát, decsak kattogott a kapcsoló és nem történt semmi. Nem szerettem a sötétet, de azért bementem, kitapogattam a szekrényemet és elraktam a kantárt. Amikor mentem ki úgy éreztem mintha valami megérintette volna a lábam de a sötétben nem láttam semmit, és csak szaporázott léptekkel elhagytam a helyiséget. Twilight dühösen nézett Chad után. Odamentem hozzá, és megsimogattam az orrát*-Köszi hogy vigyáztál a kincsemre.-*böktem a fejemmel Miracle felé, aki a fülét hegyezve nézett rám. Raktam be neki egy nagy villa szénát, majd kötőféket tettem rá.*-De ilyet többet ne csináljál!-*szoltam rá miközben erősen tartottam a fejét. Rámnézett a bociszemeivel, n meg megpusziltam az orrát, és leléptem. Lefürdök, átöltözök és kajálok valamit. *
//Folyt köv. 33.szoba//
*Sonny kedves volt velem mint midíg, és ezért hálás voltam neki. Amikor elment Twilight köszönt rám.*-Szia szépfiú!-*köszöntem vissza poénkodva. Hirtelen Twilight kijött a bokszából odalépett az enyémhez és megkérdezte bejöhet e.*
-Persze örülnék neki!-*mondtam Twilight meg kinyitotta a bokszom ajtaját és bejött mellém. Hozzáérintettem az orrom az övéhez, és beszívtam az illetát.*-Te is. Tudod furcsa hogy ijen gyorsan igy összebarátkoztunk.-*mondtam vigyorogva.*-Kérsz szénát?-*kérdeztem, és énis megfordultam a jászol felé. Jóléreztem magam Twilight oldalán.*
|
*Amikor végre megláttam az istállót hatalmasat sóhajtottam és lelasítottam Twilightot lépésbe.* - Végre! - *mondtam megkönnyebbülve.* - Ilyen sok kaland után nagyon megéheztem! - *mondtam, majd leszálltam a lovamról és bevezettem a boxába. Még mindig mérges voltam rá, így meg sem simogattam, csak levettem róla a cuccait és bevittem őket a nyergesbe, aztán pedig lepucoltam és kimentem az istállóból.* ~ Na majd ebből tanul. ~ *gondoltam és gyorsan elköszöntem Sonnytól.* - Na én mentem, nekem mára ennyi elég volt. Szia! - *mondtam fáradtan és alig vártam, hogy átöltözzek és egyek valamit.*
//Folyt. Köv. 10. szoba//
*Mikor megláttam az istállót, kicsit szomorú lettem, hiszen olyan jó napom volt ma és sajnáltam hogy vége lett. Chad leszállt rólam és bevezetett a boxomba, leszerelt, lepucolt, viszont nem simogatott meg.* - Chö. Mit képzel ez magáról? Mi vagyok én? - *mondtam morcosan, bár tudtam, hogy Chadnek némiképpen igaza volt. ~ De akkor sem kellett volna, csak így itthagyni! ~ *gondoltam, majd Miraclehez fordultam és örömmel vettem észre, hogy a szemben lévő boxba tették.* - Szia Cukorfalat! - *bókóltam a kancának és közben eszembejutott, hogy átmegyek hozzá, egy boxajtó nekem nem akadály, így miután Sonny elment az orrommal kinyitottam a boxom ajtajának reteszét és a szemközti boxhoz léptem.* - Bemehetek hozzád? - *kérdeztem tőle.* - Persze. Örülnék neki! - *mondta, mire izgatottan toporogva kinyitottam a boxát és bementem hozzá, majd hozzádörgölőztem.* - Hiányoztál! - *mondtam neki kicsit szomorúan, majd orromat az övéjéhez tettem. Tökéletes pillanat volt, senki sem zavart minket a jelenlétével, mi pedig nagyon jól éreztük magunkat együtt.*
|
[933-914] [913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|