|
Témaindító hozzászólás
|
2009.10.24. 15:44 - |
|
|
Szép kövér legelők, télen is jó hely ha kiraknád a lovad egy kicsit mozogni. Külön kanca és ménkarám.
|
|
[226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Átugrottam a kerítést,és Cleopatra megköszönte a mai napot.*-Nincs mit köszönnöd.-*Mondtam,és legelni kezdtem volna,de ekkor rájöttem,hogy nem is vagyok éhes.Így csak figyeltem a legelőt és a lovakat.*
|
*Egy kecses mozdulattal átugrottam a kerítést, majd Taminóhoz fordultam.*-Tamino, köszönöm ezta napot!-*mondtam Taminonak, majd egy kicsit hozzá dörgölőztem.*-De most visszamegyek a másik karámba.-*mondtam, majd újra visszamentem a kancakarámba, és Jesst kémleltem, nem-e látta a szökési kisérletünket.Még Tamino után szóltam:*-Egyébkét Tamino, Szólits csak Celonak!-*Majd egy másik kancához mentem(Crystal).*-Üdv, a nevem Cleopatra.-*mutatkoztam be neki, majd lehajoltam és egy nagyot haraptam a fűbe.* |
~Jó,mára ennyi barátkozás bizonyára elég neki,nem hiszem,hogy annyira nagyon kedvelné a társaságom...Holnap is lesz még nap.~*Gondoltam,és elindultam az istálló felé.*
//Folyt.köv.Istálló//
|
*Crystallal foglalkoztam,amikor megláttam,hogy két ló átugrotta a kerítést.*~Ne szóljak a gazdájuknak?~*Gondoltam,de inkább nem szóltam senkinek.*
|
*Tamino tovább folytatta a bókolást, én csak hallgattam, és nagyon is örültem neki.A ménes nagy legelőjére megyünk..Nem tudom hogy néz ki, de majd megtudom...Elégé érdekelt.Tamino egy kecses mozdulattal átugratta a kerítést, én utánna.Reméltem, hogy egy ember sem látta!*
>>>Folyt.Köv.: A ménes nagy legelője<<< |
-Bevallom,sok országot megjárt ló vagyok én,sok helyen láttam szép kancákat,de ilyen elbűvölő teremtést még nem láttam,mint kegyed.-*Mondtam,hogy ne legyek szótlan a bókokban.*-Mehetünk mondjuk a legelőre.A ménes nagy legelőjére.-*Mondtam,és átugrottam a kerítést,majd hátranéztem,hogy követ-e Cleopatra,majd elindultam a legelő felé.*
//Folyt.köv.A ménes nagy legelője(Ha Cleopatra is jön)//
|
*Elmosolyodtam*-Ki ne vállalná?-*mondtam, majd én is mondtam egy bókot, nem akartam kéretni magam*- Életemben most először találkoztam ilyen szép ménnel..-*mondtam kissé szégyellősen.*-Majd kissé várakozóan a ménre néztem*-Na, mehetünk?-*kérdeztem kiváncsian, és azon gondolkoztam, hogy milyen lehet az erdő, a mező, a legelő...És Tjade!* |
-Hát igazából nem hinném,hogy a gazdád örülne neki,bár értem nem valószínű,hogy aggódnának.Egyébként Tjade mindig is magával törődött,legalábbis én így éreztem.Biztos,hogy neki is van szíve,csak ezt felém sosem mutatta.-*Mondtam,de nem szomorúan,inkább mosolyogva.*-Szóval vállalod a kockázatot,vagy nem?-*Kérdeztem végül.*
|
 *Felnéztem a legelésből*-Igen, nemrég jöttem.-*ismét legelni kezdtem*-Rosz karámban? Nem hiszem hogy haragudni fog. A régi lovardában ahol voltam, mindig ezt csináltam.
|
*Eléggé zavarba jöttem a mén bókjától.Nagyon kedves volt, és inponált is a bókolása.*- Hát..Köszönöm!-*mondtam szégyenlősen*-Ismered még a vadon tájait?-*kérdeztem, mert támadt egy ötletem*- Ha van kdved, elmehetünk egy kirándulásra...-*mondtam, majd elmosolyodtam*-Természetesen nem muszály.-*mondtam, majd újra lehajoltam és ettem a fűből, majd miután lenyeltem, folytattam*-Tényleg finom a fű.A tesvéred hejében én bizto segítettem volna.-*mondtam kedvesen a gyönyörű ménnek* |
-Nem is tudom.Udvarolni.-*Mondtam a kancának,majd egy keveset ettem a fűből,és folytattam.*-Finom a fű.Régen a vadonban éltem.De onnan elhoztak az emberek,mert Tjade,a testvérem nem segített.Tjade azóta is a vadonban él.De nem bántam meg,hiszen a vadonban biztos,hogy nincsenek ilyen elbűvölően csinos kancák,mint kegyed.-*Mondtam mosolyogva.*-Csak a szín igazat mondom,ebben bizonyos,hogy nem tévedek.-*Erősítettem meg mondanivalómat.*
|
*Itt már nem esett az eső.Először is, Taminot kikötöttem a kanca karám külső kerítéséhez, majd bementem Cleoval.Őt belül kötöttem ki.Majd elmentem Taminért, őt a másik oldalhoz vittem, de nem kötöttem ki.Elengedtem, remélve, hogy itt marad, majd átnyúltam a másikoldalra, és Cleopatrát is eloldoztam.*-Jól, van maradjatok itt, én elmegyek egy kicsit sétálni, majd jövök!-*mondtam nekik.*
*Jessica kihozott minket a legelőre, majd elment.Én leálltam beszélgetni.*-Hát..Te sem vagy egy ronda ló...-*mondtam Taminonak, majd pompás ötletem támadt.*-Menj arréb!-*mondtam a ménnek, majd átugrottam a kerítést.*-Na, így már jobb...*-mondtam neki, majd észrevétlenül végigmértem.*-Na, mihez lenne kedved?-*kérdeztem, majd lehajoltam és jó nagyot haraptam a fűbe* |
 -Örvendek Zafir.-*mondtam udvariaasan és én is legelni kezdtem. Egy idő múlva esni kezdett, és amikor a hideg szél az oldalamba kapott egészen beleborzongtam.*-Ó én már nagyon rég óta... De te mostanában érkeztél nemigaz?-*kérdeztem issza és eleresztettem egy kedves mosolyt.*-Nagyon jól érzed majd magad itt meglátod.-*mondtam és lehajtottam a fejem egy fűcsomóért.*-És nem lesz mérges a gazdád mert rosz karámban vagy?-*kérdeztem vigyorogva.*
|
-Szia Love!*köszöntem a lónak*-Az én nevem Zafír! *mondtam, majd elmosolyodtam, és elkezdtem legelni. Nem sokkal később felemeltem a fejem, és megkérdeztem*-És... Mióta vagy itt? |
*Amikor Mrs. Roberts a fejemre rakott egy kötőfékket rájöttem hogy valószinüleg a legeőre visz ami nagy boldogsággal töltött el. Mindenkinek annyi dolga volt, hogy csak néha értek rá velem is foglalkozni. A fiatalok folyton csak a hátasaikkal lovagoltak terepen, nekik nem lehetett panaszuk, volt munkájuk bőven. De szerintem az a jó ha valakivel nagyon sokat törődnek. Amikor kiléptünk az ajón, szelíd napsütés fogadott, de fújt a szél ugyhogy kicsit hűvös volt idekint. Megböktem Anne-t ő alangedett és beügettem a karámba. Volt bent egy fekete mén és egy paj kanca amit furcsálltam. Mit keres a ménkarámban?... Gondolam odameyek hozzá dumálni. Egy halvány mosollyal és egy biccentéssel elmentem a mén mellett és megálltam a Kanca előtt és bicentettem neki.*-Szia. A nevem Love.-*mondtam mosolyogva.* |
*Válasz helyett csendesség fogadott, ezért körülnéztem. Nem csoda, hogy nem válaszolt senki. A szomszédos karámból az előbb vezettek ki egy kancát, mögötte egy fekete csődör volt. Úgy gondoltam, meglátogatom. Átugrottam a szoszédos karámba, majd odamentem a karám széléhez., és elkezdtem legelni. ~Megvárom, hátha észrevesz... ~ |
 *Úgydöntöttem, beengedem Zafírt egy kicsit a többiek közé.* -Na gyerünk paci! Nyomás!- *mondtam neki, és hagytam , hogy ismerkedjen a többiekkel. Odébbáltam.
*Beléptem a legelőre*-Óriási!-*mondtam, mikor meghallottam hogy Mia hogy noszogat*-Jólvan, jólvan megyek már na! Istenem!-*beléptem a többi ló közé, és láttam amint Mia távolodik. ~ Na vééégre.~*gondoltam, majd köszöntem*-Sziasztok! A nevem Zafír! |
 *Elmosolyodtam, majd a ló után mentem, átugorva a kerítésen.*~Remélem nem lesz nagy baj, ha veletartok egy darabig!~
/Folyt.Köv.:Vízesés/ |
 -Nem még nem voltam dokinál, de nem is szándékozok elmenni, túlélem.*mondtam kuncogva.-Nem kellőt félteni, tud vigyázni magára, és szerintem perceken belül visszajön.*mondtam Gabynak.-Amióta az eszemet tudom. Anyu is lovas volt, csak érte egy baleset mikor 11éves voltam, és abba kellett hagynia a sportágat. De én a lovak mellett nőttem fel.*méséltem neki történetem. láttam, hogy lovam az ismételt ugrásra készül.-És át is ugrott.*mondtam kis kacajjal.-Remélem eddig tetszik a hely!*néztem ismét a lányra.-Na nekem vissza kell mennem az istállóba, majd még beszélünk.Szia. Örülök, hogy megismertelek.*mondtam, és én már útban voltam lovam felé.-Gyere Fibiiii!*szóltam, és ő már ügetett is felém. Rácsatoltam a vezetőszárat, és elindultunk az istálló felé.
 -Nem érdekel a pimaszságod.Volt már nálad nagyobb ellenfelem is.*mosolyogtam rá, miközben felemeltem fejem a fűtől.-Na pá.*mondtam, mert kissé zavart a stílusa. Nem éppen az a típús akivel gyakran fogok barátkozni, hacsak ő nem akar.Hátráltam egy kicsit, majd nekifutottam az ugrásnak. Ránéztem mielőtt elugrottam, majd prüszköltem egyet. Nyakam ívesen beadtam, mellső lábam szügyemhez kaptam,és ha lehet mégmagasabbat ugrottam mint az előbb, majd mikor földet értem ügetésre váltottam, majd megálltam. Peckesen fújtam egyet, majd a ménnek hátat fordítva legelni kezdtem a saját helyemen.-Na mennem kell.Szia Drew*néztem rá "huncutul", majdágakodtam egyet.-Még összefutunk.Gondolom.*mondtam, és laza vágtába kezdtem, mert gazdám hívott. Rámcsatolta a vezetőszárat, és az istálló felé vettük az irányt.
//Folyt.köv.istálló// |
[226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Örvendek Zafir.-*mondtam udvariaasan és én is legelni kezdtem. Egy idő múlva esni kezdett, és amikor a hideg szél az oldalamba kapott egészen beleborzongtam.*-Ó én már nagyon rég óta... De te mostanában érkeztél nemigaz?-*kérdeztem issza és eleresztettem egy kedves mosolyt.*-Nagyon jól érzed majd magad itt meglátod.-*mondtam és lehajtottam a fejem egy fűcsomóért.*-És nem lesz mérges a gazdád mert rosz karámban vagy?-*kérdeztem vigyorogva.*
*Elmosolyodtam, majd a ló után mentem, átugorva a kerítésen.*~Remélem nem lesz nagy baj, ha veletartok egy darabig!~
-Nem még nem voltam dokinál, de nem is szándékozok elmenni, túlélem.*mondtam kuncogva.-Nem kellőt félteni, tud vigyázni magára, és szerintem perceken belül visszajön.*mondtam Gabynak.
-Nem érdekel a pimaszságod.Volt már nálad nagyobb ellenfelem is.*mosolyogtam rá, miközben felemeltem fejem a fűtől.-Na pá.*mondtam, mert kissé zavart a stílusa. Nem éppen az a típús akivel gyakran fogok barátkozni, hacsak ő nem akar.Hátráltam egy kicsit, majd nekifutottam az ugrásnak. Ránéztem mielőtt elugrottam, majd prüszköltem egyet. Nyakam ívesen beadtam, mellső lábam szügyemhez kaptam,és ha lehet mégmagasabbat ugrottam mint az előbb, majd mikor földet értem ügetésre váltottam, majd megálltam. Peckesen fújtam egyet, majd a ménnek hátat fordítva legelni kezdtem a saját helyemen.-Na mennem kell.Szia Drew*néztem rá "huncutul", majdágakodtam egyet.-Még összefutunk.Gondolom.*mondtam, és laza vágtába kezdtem, mert gazdám hívott. Rámcsatolta a vezetőszárat, és az istálló felé vettük az irányt.