|
Témaindító hozzászólás
|
2010.02.12. 10:31 - |
|
|
Ahogy a város többi részére, a főutcára sem jellemző a nagy nyüzsgés. Az emeletes házak között sikátorok vannak, csak néhány utcai lámpa világít.
|
|
[40-21] [20-1]
 Késő délután volt. Még mindig egész meleg volt, de a hideg szél kellemessé tette az időjárást. Az ég leginkább szürke volt, az idő nem napos, inkább fülledt volt. Zsebretett kézzel nézelődtem. A legtöbb üzlet redőnnyel elsötétítve, zárva volt. A járdaszegély alatt sok volt a szemét, az utcai lámpák már világítottak (némelyik csak néha-néha pislákolt egyet), de fényük még nem látszott nagyon, mert nem volt olyan sötét. Csak pár ember lézengett az utcában.
Ékszerész, ázsiai butik, szerszámbolt... és síbolt? Nyár van. Mindegy. Volt egy olasz étterem is, de a teraszán csak egy ember ült, egy középkorú nő, aki cigarettázott. Éppen egy elég fura pincér hozta ki neki a pizzát, amin teljesen látszott, hogy mirelit. Én meg éhes voltam. Körülnéztem, de egyetlen egy étterem nem volt másik a közelben. Csak egy koszos kis ABC, de azt inkább hanyagoltam volna. Bementem a pizzériába és leültem a teraszra. A pincér egyelőre nem jött.
Úgy tűnik, itt az ideje megint zenét hallgatni. Elővettem az iPodom. A velem szemben, kicsit messzebb ülő nő a pizzáját ette, a feje le volt hajtva, csak a szemével követte a történéseket. Egy ideje engem is nézett. Egy ideig nem érdekelt, csak nyomkodtam a lejátszót, aztán ránéztem. Egy ideig farkasszemet néztünk, és már majdnem megkérdeztem, hogy mit bámul, elkapta a tekintetét és folytatta a gumipizzájának evését. Remek. Itt mindenki fura. |
 *Pierott egész nyugodtan haladt.Ez szokatlan volt tőle, nem igazán szeret a városban lenni, ilyenkor mindig elkezd táncolni alattam.Most viszont teljesen nyugodt volt.Megpaskoltam a nyakát, majd egy virágost kezdtem el nézni.*~Olyan nagy luxus lenne legalább egy útszéli árus?~*gondoltam magamba, majd megpillantottam egy virágost.Bementem pár virágért, majd a temető felé indultam.*
Folyt.köv.: Városi temető |
/Akkor az előző reagot ne vegyétek figyelembe!/
*A vihar az arcomba csapott, tombolt, és nagyon nem volt kedve abbahagyni.Szerencsére gyorsan elértem a négyemeletes bérházat, így gyorsan be tudtam szaladni.Lift nem volt, de nem is zavart.Nem vakami sietősen felmentem a lépcsőn, a harmadikon kinézett egy nénike az ajtón, de rögtön vissza is ment, amikor meglátott.Megforgattam a szemeimet, majd felmentem a lakásba.Sóhajtottam egy nagyot, amikor bezártam az ajtót.Nekidőltem és leültem.Kirázott a hideg, ezért elmentem a fürdőszobába, lezuhanyozni.Felvettem a fekete hálóingem és körbenéztem a lakásban.Az egyik szobában volt egy szép nagy ágy.Teljesen fáradt voltam, elővettem a könyvem és olvasgatni kezdtem, az ágy közepén ülve.Csak azért nem aludtam, mert Fallent néztem egyfolytában az ablakon.Néha már nem is olvastam, csak bámultam kifelé az ablakon.Ma délkörül fognak megérkezni a bútoraim, meg Fallen nem olyan fontos cuccai.Egy idő után inkább az ablakhoz mentem és mélyen az esőbe néztem.Megkerestem az MP4-es lejátszóm és megkerestem a kedvenc számom(Evanescence - Lithium).Mindig újra és újra lejátszottam.* |
*Ahogy az utcán sétáltam, Fallent kerestem, de nem láttam sehol.Gyors tempóban haladtam, és zsebre vágtam a kezem.Azért, fekete, miniszoknyában elég érdekes volt így éjjel, szerencsére nem láttam senkit, így annyiban is hagytam.Ekkor hirtelen megláttam egy srácot, aki egyedül volt, és mintha keresett volna valakit vagy valamit.Odamentem hozzá.Nem mintha ismertem volna a várost...*- Szia, keresel valamit?Esetleg tudok segíteni? -*néztem rá, de nem mosolyogtam, nehogy egy nyomulós libának tűnjek, vagy ilyesmi...Amúgy se tetszett a srác.Majd a homlokára néztem: még így is, a gyenge világosságnál is látszott, hogy nincs vele minden rendben.*- Jól vagy? -*kérdeztem és már egy kicsit aggódtam.Akárhogy is, nem tűnt sorozatgyilkosnak, szóval nem igazán zavart.Még...Már jártam így, szóval nem voltam túl kedves.* |
 *Lassan magamhoz tértem kezemet a fájó homlokomra tettem, és felálltam, szétnéztem. Senki sem volt itt, egyedül votlam a sötét, félelmetes sikátorban. Ijedten kaptam a fejemhez.* ~ Sonny! ~ *jutott eszembe, és elindultam futva ki a sikátorból. Elmentem a sportszerüzletig, ott benéztem, de ott sem volt, aztán végigmentem a fél városon, benéztem mindenhová, másik sikátorba, üres, elhagyatott házakba, szemetesek mögé. Teljesen megőrültem, aggódtam Sonnyért, hogy bánthatják szegényt azok az idióták.* ~ Nem állok jót magamért, ha meglátom a fiúkat. ~ *gondoltam ökölbe szorított kézzel. Még mindig kerestem Sonnyt, már a utca másik irányába indultam el. Ott is benéztem mindenhová, még a sima házak ablakán is, már amelyiken be lehetett. Észrevettem, hogy már sötét van és elővettem a mobilom, hogy megnézzem az időt; a kijelző hajnali 1-et mutatott. Ekkor jutott eszembe, hogy felhívhatnám Sonnyt, így rámentem a nevére a kijelzőn majd a fülemhez tartottam a készüléket. Párszor kicsengett, de aztán bemondta, hogy a hívott szám nem elérhető, így csalódva kinyomtam és eltettem a telóm. Szomorúan lehajtottam a fejem és már csak sétáltam az úton. Hirtelen motoszkálást hallottam az egyik sikátorból, ahová már benéztem; csak egy patkány ugrott elő és ijedten futott el tőlem a kuka mögűl. Nagyot sóhajtottam. Az utca már majdnem véget ért, már csak egy pár ház és egy nagy épület volt látható, amit nem nagyon láttam hogy mi, mert már a köd is kezdett leszállni.*
|
*Nem szöszmötöltünk sokat az istállóban, gyorsan lekaptuk a szerszámokat a lovakról, majd elindultunk a város felé, a fő utcába. Amikor odaértünk, szétnéztem és láttam is egy kis sportszerüzletet. Bementem, kértem egy kantárt, megköszöntem és kijöttem.* - Végre!! - *sóhajtottam és elindultam lefelé az utcán, de hirtelen árnyékot láttam magam előtt, így hátranéztem, megláttam egy srácot, de nem ismertem fel. Fenyegetően ránéztem, és ekkor visszakartam fordulni, hogy megnézzem, Sonnynak nincs-e baja. De ekkor a srác egy kést tartott a nyakamhoz, én meg ijedten nyeltem egyet, már láttam, hogy Sonnyt a karjánál fogva felemelik, majd leütik.* - Hé csak óvatosan! Megölni nem akarom még... - *hallotam az egyik srác gúnytól csöpögő hangját. Nagyon mérges lettem.* - Ezt még megbánjátok! - *mordultam dühösen a fiúk felé, mire ők lassan közeledni kezdtek felém, én meg ijedten húztam össze magam. Majd nem sokkal később valaki homlokon ütött, talán az egyik fiú, és elsötétült minden.* |
 * Amikor Chad megkérdezte, hogy nem e lennék a barátnője elmosolyodtam, és igennel válaszoltam. Aztán később hangos pattanó hangot hallottam, hátrafordultam a lovak felé, és láttam hogy Twilight meglepetten áll és néz le, valoszinüleg nem akarta elszakítani a szárat, csak véletlen volt. Chad felkelt és odasétált én meg követtem. Bosszúsan vizsgálta a teljesen szakadt szárat, én meg felajánlottam hogy menjünk be a városba és vegyünk másikat. Felültem Mirára, és Chadre mosolyogtam. Jó érzés futott végig rajtam, borzasztó jó kedvem volt. A lovakról gyorsan lekaptuk a szerszámokat az istállóban, és elindultunk be a városba. Nappal nem is volt olyan rémisztő a főutca, de ugyanolyan kihaltnak tűnt mint éjszaka. Találtunk egy kis sportszerüzletet, ahol Chad megvette a szárat. Aranyos kis bolt volt, illett Aurorához. Elindultunk visszafelé, én meg elgondolkozva néztem a házakat. Szép házak voltak, de mindegyiknek az ablakában bevoltak húzva a függönyök, csak egy-két kivétel akadt. Chad feléfordultam, de nem láttam őt sehol. Félelmemben szorító érzést éreztem a mellkasomban, elkezdtem visszafelé menni de beleütköztem valakibe. Felismertem az arcát az a srác volt aki egyik este is majdnem kinyírt. Elkapta a két karomat, és vigyorogva nézte az ijedt arckifejezésem.*-Mivan veled mégegy verést akarsz?-*kérdeztem, és próbáltam kitépni a karom a kezéből. A fejével oldalra bökött ahol egy srác állt Chad mögött, és kést tartott a nyakához. Ijedten felhördültem, majd dühösen a srácra néztem.*- Eresszétek el!-*morogtam halkan.*-Nyugi elfogjuk.-*mondta, én meg meglepetten néztem rá, aztán erős ütést éreztem a tarkómon, minden kicsit elsötétült, és térdre estem.*-Hé csak óvatosan! Megölni nem akarom... még...-*hallottam a srác gúnytól csöpögő hangját, még Chad válaszolt valamit de már nem értettem.*
//Folyt köv. Elhagyatott Hotel//
|
*Amikor a srác felrángatott a földről Chad hangját hallottam ami nagyon meglepett. A seác elengedett és gúnyolódva Chad felé lépett. Chad visszaszólt, és képen törölték, én meg ijedten hördültem fel. Dermedten figyeltem, a verekedést, és szabályosan remegtem a félelemtől meg az izgalomtól, és csak néztem ahogy Chad akkorákat gyűr le a másik srácoknak, hogy még látni is fájt. Ha belegondolok hogy én miket szóltam be neki, huh, ha nem lány lennék lehet hogy már megvert volna párszor. A kékpólós srác feltápászkodott, és dühösen felém indult, láttam az arcán hogy most meg fog tépni. Hátráltam egy lépést de falnak ütköztem. A srác felém nyúlt, de Chad elkapta a karját, kicsavarta, és lenyomta a földre. Az egyik fiú közeledett Chad felé, de túl későn szóltam neki, és Chad a földön landolt, de aztán dühösen felpattant és lekevert egyet a srácnak. Csönd lett, pár másodpercig csak dermedtan bámultam, aztán odaugráltam Chadhez, megfogtam a kezét, és futni kezdtem. Végül a vasútállomásnál kötöttünk ki.*
//Folyt köv. Vasútállomás// |
*Egy nagy, széles utcára értem. Szétnéztem és kiabálásokat és Sonny hangját hallottam. Ijedt arccal futásnak eredtem és a hang irányába szaladtam. Hirtelen megláttam Sonnyt, amint egy idegen srác rángatja és még két fiút vélhetően a haverjait. Nagyon ideges lettem és odafutottam a kékpólós csávóhoz.* - Azzonal engedd el! - *mondtam felemelt hangon, mire az gúnyolódni kezdett.* - Mivan Szöszi, szeretnél valamit? - *kérdezte, mire én visszavágtam.* - Igen, szeretném, ha befognád a pofádat. - *mondtam neki fenyegetően, de ekkor egy erős ütést éreztem az arcomon; a srác megpofozott és majdnem elestem, de szerencsére jól megtartotta magam, így odaléptem én is megütöttem és jól kigáncsoltam, úgy hogy az egy nagyot huppant a földre. Kicsit elvigyorodtam, majd megláttam, hogy egy másik közelített hozzám és meg akart verni, de én ügyesen lekevertem neki egy jobbost. Aztán jött egy harmadik, az is beütött nekem egyet, majdnem elborultam, de mégsem, éreztem hogy az orromból ömlik a vér. Úgy tettem mintha nagyon azzal foglalkoznék, amikor a srác megint meg akart ütni, de mielőtt még mozdította volna kezét, én bevertem az orrát. Csak gyűlöletet éreztem, semmi mást. Sonnyra néztem, aki ijedten hátrált, mikor a kék pólós felé tartott és kezét az arca felé nyújtotta, de én gyorsan cselekedtem; gyorsan elkaptam a karját, kicsavartam, majd a földre nyomtam a kis nyomorékot. Ám ekkor lökést éreztem a hátamon és ezúttal elestem, de gyorsan el is álltam és bevertem neki egyet. Végre mind a 3 ki volt ütve. Büszkén kihúztam magam és megráztam a jobb öklöm, hogy az ütés nem volt fájdalommentes, ami egyben igaz is volt. Sonnyra néztem, aki ijedten elkapta a kezem, én is az övét, majd futni kezdtünk valamerre, mi sem tudtuk merre.*
//Folyt. Köv. Vasútállomás// |
-Biztos hogy jó ötlet egyedül sétálgatnod? Besötétedett...-*aggodalmaskodott Mrs. Roberts amikor már kikötöttünk, és készültünk a dolgunkra menni.*-Ne tessék aggódni minden rendben lesz, megtudom én védeni magam. De ebben a kedves városkában nemhiszem hogy akárki is bántani akarna. Jóéjszakát!-*köszöntem el szélesen vigyorogva és meg sem vártam a választ, elindultam valamerre. Talán lesz itt valahol egy kis fogadó ahova beülhetek, esetleg egy kávézó. A cipőm kopogott a macskaköves talajon és visszhangot verve törte meg a főutca sejtelmes csöndjét. Nem volt túl késő mégis minden zárva volt, nem igazán értettem. Kezdett zavarni hogy sehol senki, kezdtem egyeül érezni magam. Hirtelen zörgést hallottam jobboldalról, és egy macska szaladt el mellettem. Elöször megijedtem de azztán fellélegeztem oldalra léptem egyet és beleütköztem valakibe. Egy fiú állt velem szemben egy kicsit lehetett idősebb nálam, és egy sötétkék pólót viselt. Mitagadás helyes srác volt, ezért rámosolyogtam.*-Bocsi...-*mentem volna tovább de beállt elém még egy, hátranéztem, és még mögöttem is állt egy. Lassan a fal felé keztem hátrálni, erre a kékpólós srác gyorsan felém lépett és a falnak tolt, és a vállamnál fogva ott tartott. Amikor erősen megnyomta a sebes vállam fájdalmasan összerándult az arcom.*-Hova hova kislány? -*kérdezte majd mellé lépett egy másik srác is.*-Csak nem sietsz valahová?-*kérdezte gúnyosan.*-Éppenséggel... Nem. De nincsen kedvem veletek szórakozni. -*mondtam majd mélyen a kékpólós srác szemébe néztem.*-Eressz el!.-*sziszegtem, mire mindhárman nevetni kezdtek .*-Na ne viccelj. És mi lesz ha nem eresztelek el? -*kérdezte, és még erősebben a falnak nyomott. Az agyam pörgött, hogy mit ugassak vissza, de tudtam hogy rohadtul magamra vagyok utalva, Mrs. Roberts megmondta hogy ne sétálgassak egyedül és Chaden kivül nem ismerek senkit errefelé, ő meg egészen biztos nem jön értem.*-Hát tudod egész valószinüleg semmi. Mi a fenét akarsz tőlem??-*kérdeztem ingerülten mire ujra nevetni kezdtek. Remegtem belülről mert eléggé féltem ezektől a srácoktól. *-Még én sem tudom pontosan.-* Engedett el egy gúnyos vigyorral, és a két másik srácra nézett. Megpróbáltam kitörni, de erre erősen a földre lökött, én meg kicsit megszédültem. Végig az ment a fejemben amit Mrs. Roberts mondott és amit én válaszoltam. Hogyan is tudnám megvédeni magamat? Megfolytom őket egy papírzsepivel? Nevetséges....*-Kelj fel!-*kiáltott rám a kékpólós megragadta a karom és felrángatott a földről.* |
- Nem valami barátságos hely ez az Aurora! -*motyogtam, majd észrevettem egy autómosót és -szervízt.Kisegítőt kerestek.Bementem az irodába, ám amikor megláttak nem akarták elhinni, hogy jó vagyok a szakmában.*- Higyjenek nekem!Bármit megjavítok! -*mondtam és egy roncshoz vezettek.Először reménytelenűl bámultam, majd amikor megkaptam a szerszámokat és magamrahagytak hátranéztem és elmosolyodtam.*- Hopszi... -*mondtam és a szerszámok már a kezembe voltak és vigyorogtam, mint a tejbetök.Nekiláttam és egy óra múlva nem a legszebb, de tökéletesen működő autót hoztam ki abból az ócskavasból.Elégedetten mosolyogtam az újdonsűlt főnökömre.Most kaptam meg a fizetésem, ám tiszta olaj lettem, így inkább visszamentem a szobámba.*
Folyt.Köv.: Nana Kilta szobája
|
Bocs, ez lemaradt:
|
*Végigsétáltam az utcákon, majd a főutcán kötöttem ki.Sétálni kezdtem, majd hírtelen megláttam egy fura boltot....BoszorkányBolt....Először csak néztem, de aztán benyitottam.Ahogy beléptem, egy kis előtér fogadott, mindegyik sarkában kis pókhálók ültek, ajtó helyett lila függyöny volt, az egész teret kisértetiessé varázsolta.Egy gyertya égett az egyik sarokban a földön.Egy kicsit elhúztam a függönyt, máris egy macska oldala ért a fejemhez.( http://www.thehotjoints.com/wp-content/uploads/2007/07/2007-lifestylepets.jpg )Egy nénike kiáltott fel a kezembe nyomva egy fenséges macskát."Aranyom, üdvözöllek a vegyesboltomban!Nézd csak meg ezt a macskát!Hát nem fenséges?És most csak 105 dollárt kérek érte.Ez a macskafajta a világ legdrágább macskája.Más, felkapott helyeken 22 ezer dollárt kérnek érte minimum.A fenséges szervál nevű macska vére csordogál ereiben!"mondta nekem én pedig egy kicsit elgondolkoztam, majd fél kézzel tartottam a macskát, hogy bele tudjak nyúlni a zsebembe.*- Csak száz dollár van nálam -*mondtam a nénikének, akinek nagy mosoly telepedett az arcára.Bólintott, majd elvette a pénzt és kitessékelt az ajtón.Néztem, és csak néztem a fenséges hibridet a kezemben.Volt rajta egy nyakörv is.*
Folyt.Köv.: Lakóház |
 -Köszi Tuck.-*motyogtam és elfogadtam a pulcsiját. Nagyon hálás voltam neki hogy a gondomat viseli, ő volta családom(persze Royalt és Sunnyt leszámítva). Ha Tuck nem lenne, szerintem már régen megőrültem volna és egy diliházban ücsörögnék a sarokban és dölöngélve probálnám kizárni a hangokat a fejemből. Követtem Tuckot a kocsiig, és bepattantam mellé az anyósülésre. MEgláttunk az úttól nem messze egy nagy hotelt ami elég lepukkantnak éés kisértetiesnek hatott a ködben és a hold fényében. Tuck mintha olvasott volna a gondolataimban.*-Naná hogy meglessük.-*vigyorogtam Tuckra a játékos mosolyommal, majd amikor leparkolta az autót a hotel előtt kipattantam a kocsiból. Hideg volt, és és ahogy ránehézkedtem a bokámra éreztem hogy mégis jobb lett volna ha rajta hagyom a kötést. *-Biztos hogy nem fázol? Visszaadom a pulcsit ha kell...-*kérdeztem de Tuck ugylátszott egy cseppet sem fázott. *
//Folyt köv. Elhagyatott Hotel//
|
 *Csendben figyeltem az eseményeket, majd a mellkasomban tompult a fájdalom, s a vér egy szempillantás alatt eltűnt mind ruhámról, mind a mellkasomról, nem igazán értettem, de meg sem lepődtem már ezen. Lily kifelé indult, s én magabiztos, de halk lépteimmel követtem.-Itt a pulcsim.*bújtam oda Lilyhez, rajtam volt egy póló is.Mikor Lily leült, én mellé álltam.-Fel fogsz fázni.Menjünk inkább valahova!*mondtam, s azzal bemásztonk a kocsiba, előremenetbe kapcsoltam, s bekötöttem magam,Lily combjára tettem kezem, s elindultam amerre az utam vitt. Egy romos hotel félét láttam az úton, s odafordultam Lilyhez.-Benézzünk? Vagy menjünk haza?*kérdeztem, s rábíztam a döntést.
|
-Nagyon erős... ha csak belegondolog libabőrös leszek. Az nem csoda hogy én láttam, hiszen nekem képességem van rá... De Jess is látta...-*mondtam majd ránéztem a macskára. Nem bírtam a macskák szemébe nézni, olyan megigéző és rémisztő volt, mintha érezném milyen lehet amikor valakit visszataszítanak a túlvilágba. megborzongtam és a cipőmet bámultam. Ha nem nézek sehová nem fogok semmit sem látni. Halk nyerítés hallatszódott majd Jess elrohant, én sokáig csak néztem utánna ahogy felpattant egy fríz hátára, és a sziget felé vágtázott. Az eladó pár perc múlva ránkszólt hogy bezárná a boltot ugyhogy elköszöntem és kiléptem a csípős hideg éjszakába. Szokatlan volt ez a hűvös idő. Talán az előző napi esőzésnek volt köszönhető. Amikor Tuck mellém ért, kicsit összehúztam magam.*-Félek, fázok és elegem van.-*rogytam le a bolt előtti lépcsőre és azt néztem hogy a nedves macskakövön hogyan verődik vissza a villógó utcai lámpa fénye.* |
-Jess!Végre!-*Nyerítettem egyet halkabban,nyugodtabban.Még soha nem ült ember a hátamon,de ez most vészhelyzet,muszáj volt megengednem neki.*~Még jó,hogy nincs rajtam nyereg...Na azt utálnám!~*Gondoltam,és ez az érzés egy kicsit nyugtatott.Őrült vágtában siettem az istállóhoz.*
Folyt.Köv.: Istálló
|
*Lónyerítést hallottam.Kobato az öleben, már majdnem kimentem, amikor eszembe jutott* - Lily, Tuck!Lónyerítést hallottam.Egy pillanat és jövök! -*mondtam, majd kirohantam Kobatoval.Ekkor Taminót pillantottam meg a bolt előtt-* Tamino!-*kiálltottam a lónak, majd amikor odamentem, úgy éreztem, mintha értenék a lovak nyelvén.*- Cleopatra bajban van?-*kérdeztem meglepetten, majd Kobatoval együtt felültem Tamino hátára, bár nem volt rajta nyereg, de ez nem zavart.*
Folyt.Köv.: Istálló, ha Taminónak is jó |
*Fáradtan érkeztem meg.Hosszú utat tettem meg,de megérte.Mindenfelé figyeltem,bármilyen neszt hallottam.*~Ezen a helyen már jártam álmomban.Pontosan úgy néz ki most is.~*De gondolataimat azonnal elhesegettem.Nem találtam Jesst.*~Hol lehet?~*Egyre jobban aggódtam,és sürgettem magamat,nehogy túl késő legyen.Ekkor felnyerítettem egy akkorát,amekkora tőlem tellett.Biztos voltam benne,hogy meghallja akkor is,ha nincs a közelben.A nyerítésem visszhangzott,amitől kissé megijedtem,majd megálltam,körülnéztem,és vártam.*
|
[40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Pierott egész nyugodtan haladt.Ez szokatlan volt tőle, nem igazán szeret a városban lenni, ilyenkor mindig elkezd táncolni alattam.Most viszont teljesen nyugodt volt.Megpaskoltam a nyakát, majd egy virágost kezdtem el nézni.*~Olyan nagy luxus lenne legalább egy útszéli árus?~*gondoltam magamba, majd megpillantottam egy virágost.Bementem pár virágért, majd a temető felé indultam.*
*Lassan magamhoz tértem kezemet a fájó homlokomra tettem, és felálltam, szétnéztem. Senki sem volt itt, egyedül votlam a sötét, félelmetes sikátorban. Ijedten kaptam a fejemhez.* ~ Sonny! ~ *jutott eszembe, és elindultam futva ki a sikátorból. Elmentem a sportszerüzletig, ott benéztem, de ott sem volt, aztán végigmentem a fél városon, benéztem mindenhová, másik sikátorba, üres, elhagyatott házakba, szemetesek mögé. Teljesen megőrültem, aggódtam Sonnyért, hogy bánthatják szegényt azok az idióták.* ~ Nem állok jót magamért, ha meglátom a fiúkat. ~ *gondoltam ökölbe szorított kézzel. Még mindig kerestem Sonnyt, már a utca másik irányába indultam el. Ott is benéztem mindenhová, még a sima házak ablakán is, már amelyiken be lehetett. Észrevettem, hogy már sötét van és elővettem a mobilom, hogy megnézzem az időt; a kijelző hajnali 1-et mutatott. Ekkor jutott eszembe, hogy felhívhatnám Sonnyt, így rámentem a nevére a kijelzőn majd a fülemhez tartottam a készüléket. Párszor kicsengett, de aztán bemondta, hogy a hívott szám nem elérhető, így csalódva kinyomtam és eltettem a telóm. Szomorúan lehajtottam a fejem és már csak sétáltam az úton. Hirtelen motoszkálást hallottam az egyik sikátorból, ahová már benéztem; csak egy patkány ugrott elő és ijedten futott el tőlem a kuka mögűl. Nagyot sóhajtottam. Az utca már majdnem véget ért, már csak egy pár ház és egy nagy épület volt látható, amit nem nagyon láttam hogy mi, mert már a köd is kezdett leszállni.* 
* Amikor Chad megkérdezte, hogy nem e lennék a barátnője elmosolyodtam, és igennel válaszoltam. Aztán később hangos pattanó hangot hallottam, hátrafordultam a lovak felé, és láttam hogy Twilight meglepetten áll és néz le, valoszinüleg nem akarta elszakítani a szárat, csak véletlen volt. Chad felkelt és odasétált én meg követtem. Bosszúsan vizsgálta a teljesen szakadt szárat, én meg felajánlottam hogy menjünk be a városba és vegyünk másikat. Felültem Mirára, és Chadre mosolyogtam. Jó érzés futott végig rajtam, borzasztó jó kedvem volt. A lovakról gyorsan lekaptuk a szerszámokat az istállóban, és elindultunk be a városba. Nappal nem is volt olyan rémisztő a főutca, de ugyanolyan kihaltnak tűnt mint éjszaka. Találtunk egy kis sportszerüzletet, ahol Chad megvette a szárat. Aranyos kis bolt volt, illett Aurorához. Elindultunk visszafelé, én meg elgondolkozva néztem a házakat. Szép házak voltak, de mindegyiknek az ablakában bevoltak húzva a függönyök, csak egy-két kivétel akadt. Chad feléfordultam, de nem láttam őt sehol. Félelmemben szorító érzést éreztem a mellkasomban, elkezdtem visszafelé menni de beleütköztem valakibe. Felismertem az arcát az a srác volt aki egyik este is majdnem kinyírt. Elkapta a két karomat, és vigyorogva nézte az ijedt arckifejezésem.*-Mivan veled mégegy verést akarsz?-*kérdeztem, és próbáltam kitépni a karom a kezéből. A fejével oldalra bökött ahol egy srác állt Chad mögött, és kést tartott a nyakához. Ijedten felhördültem, majd dühösen a srácra néztem.*- Eresszétek el!-*morogtam halkan.*-Nyugi elfogjuk.-*mondta, én meg meglepetten néztem rá, aztán erős ütést éreztem a tarkómon, minden kicsit elsötétült, és térdre estem.*-Hé csak óvatosan! Megölni nem akarom... még...-*hallottam a srác gúnytól csöpögő hangját, még Chad válaszolt valamit de már nem értettem.*
-Köszi Tuck.-*motyogtam és elfogadtam a pulcsiját. Nagyon hálás voltam neki hogy a gondomat viseli, ő volta családom(persze Royalt és Sunnyt leszámítva). Ha Tuck nem lenne, szerintem már régen megőrültem volna és egy diliházban ücsörögnék a sarokban és dölöngélve probálnám kizárni a hangokat a fejemből. Követtem Tuckot a kocsiig, és bepattantam mellé az anyósülésre. MEgláttunk az úttól nem messze egy nagy hotelt ami elég lepukkantnak éés kisértetiesnek hatott a ködben és a hold fényében. Tuck mintha olvasott volna a gondolataimban.*-Naná hogy meglessük.-*vigyorogtam Tuckra a játékos mosolyommal, majd amikor leparkolta az autót a hotel előtt kipattantam a kocsiból. Hideg volt, és és ahogy ránehézkedtem a bokámra éreztem hogy mégis jobb lett volna ha rajta hagyom a kötést. *-Biztos hogy nem fázol? Visszaadom a pulcsit ha kell...-*kérdeztem de Tuck ugylátszott egy cseppet sem fázott. *
*Csendben figyeltem az eseményeket, majd a mellkasomban tompult a fájdalom, s a vér egy szempillantás alatt eltűnt mind ruhámról, mind a mellkasomról, nem igazán értettem, de meg sem lepődtem már ezen. Lily kifelé indult, s én magabiztos, de halk lépteimmel követtem.-Itt a pulcsim.*bújtam oda Lilyhez, rajtam volt egy póló is.Mikor Lily leült, én mellé álltam.-Fel fogsz fázni.Menjünk inkább valahova!*mondtam, s azzal bemásztonk a kocsiba, előremenetbe kapcsoltam, s bekötöttem magam,Lily combjára tettem kezem, s elindultam amerre az utam vitt. Egy romos hotel félét láttam az úton, s odafordultam Lilyhez.-Benézzünk? Vagy menjünk haza?*kérdeztem, s rábíztam a döntést.
